Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 191 15. Összefoglalás Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1947. december 30-án egy hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a folyó bal parti gátját és a kitört viz meghágva és átszakítva az országhatáron lévő Batár-patak töltését december 31-én, hajnalban elöntötte a Tisza-Túr-közi öblözet egy részét. A kiömlött és magyar területet elárasztó nagy tömegű víz ellenére az intenzív áradás tovább folytatódott. A folyó Tivadar térségében csak szilveszter éjszaka tetőzött, és december 31-én az éjfél előtti órákban egy 100 m-es meghágást követően, annak teljes szelvényében robbanásszerűen átszakadt. Január 1-7 között a Tisza jobb parti öblözetéből magyar részen összesen 156 km2 került víz alá. Január 6-án a víz áttört szovjet területre, ott is jelentős elöntéseket okozva. Az elöntött községek közül legtöbbet szenvedett Tivadar, Gulács, Tákos, Jánd, Gergelyi községek belsősége. Ezekben a községekben védekezésre nem is gondolhattak. A mentési munkálatokat a rendőrség és a katonaság végezte ladikokkal. Három hét alatt négy árhullám követte egymást. Az elöntött terület a Tisza jobb parti belvízöblözetben 178 km2- re nőtt. 15 község belsőségének védelmére az első és a harmadik árhullám között mintegy 58 km körgát épült. A tivadari szakadás elzárása az első árhullám után megindult, de a második és harmadik árhullám az építést erősen akadályozta, eredményes munkát végezni nem lehetett. Az átszakadt töltések elhúzódó helyreállítása miatt az újabb és újabb árhullámok ismét kiöntötték, hatalmas pusztítást okozva. Az 1947-48 fordulóján levonult árvizek bekövetkezésének legfontosabb oka a rendkívüli időjárási viszonyokban és az időjárási tényezőknek a Felső-Tiszán addig soha elő nem fordult találkozásában keresendő. Három hét alatt négy árhullám követte egymást. Az akkori külpolitikai viszonyok mellett nem mellékes az a körülmény sem, hogy a magyar területen bekövetkezett árvízkatasztrófa a Szovjetuniót részben közvetlenül is érintette: a tivadari szakadásból származó víz átfolyt a beregi öblözet szovjet részébe is, ahol a Szemye-mocsár elöntött része gravitációsan gyakorlatilag nem volt vízteleníthető. Az érintett területeken teljesen összedőlt 631 lakóház és teljesen lakhatatlanná vált 682. Az összedőlt, vagy használhatatlanná vált melléképületek száma 1 399. Az állatállományban is igen súlyos kár mutatkozott. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint az árvízkatasztrófának három halálos áldozata volt. A hajléktalanná vált lakosság elhelyezése és élelmezése, a megsemmisült lakó- és gazdasági épületek helyreállítása igen nagy feladat elé állította a közigazgatósági hatóságot, az egyes szakigazgatási vármegyei hivatalokat, az állami szerveket. Gyors, jól szervezett hazai és nemzetközi összefogás valósult meg az árvízkárosultak megsegítésére.
