Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
A Tisza magyarországi szakaszán ez volt a század addigi legnagyobb mentett területeket elöntő, hatalmas károkat okozó, sőt emberéleteket követelő árvízkatasztrófája.A megsérült árvízvédelmi művek ideiglenes helyreállítása 1947 tavaszán, végleges helyreállítása az 1948. év folyamán megtörtént. A Földmívelésügyi Minisztérium (FM) Vízügyi Műszaki Kistanácsa alaposan megvizsgálta az árvízkatasztrófa okait és a helyreállítás műszaki megoldását. A tanulmányban ezt részletesen bemutattuk. Az 1947/48-as beregi árvízkatasztrófa okai között minden bizonnyal jelentős szerepet játszott az is, hogy az 1918-1948 közötti három évtizedben a Felső-Tisza vízgyűjtőjének államisági helyzete, politikai hovatartozása többször is változott és ezek a változások jelentősen kihatottak az árvízvédelmi müvek fenntartásáért, fejlesztéséért felelős intézmények szervezeti struktúrájára, személyi állományára. A trianoni békeszerződés gyökeresen változtatta meg az ország vízrajzi helyzetét, s ezzel együtt a vízgazdálkodási társulatok struktúráját. Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján meghúzott országhatároknak megfelelően végre kellett hajtani a társulatok terület- és vagyonmegosztását, dönteni kellett a vezetők és alkalmazottak munkajogi kérdéseiről, meg kellett osztani az irat- és tervanyagokat. Mindez rendkívül összetett, sokrétű feladat volt. Az ország belső életében a vízügyeket is érintő alapvető változásokat 1945-ben a tulajdonviszonyok átalakulása jelentette. 1945. március 17-én kihirdették a kormány rendeletét a földrefonnról, majd azt törvénybe iktatták. Ezzel a megszüntetett nagybirtokok területén lévő vízrendezési létesítményeket állami tulajdonná nyilvánították. A fölrefonn során 3,2 millió hold főidet osztottak szét 642 000 igénylő között. A háború utáni helyzetben - a háborús károk helyreállítási kötelezettségei mellett - a vízszabályozási munkákat akadályozta, hogy az újonnan földhöz juttatónak anyagi erők hiányában a karbantartási munkáknak sem tudtak eleget tenni, a vízfolyások sok helyen feltöltődtek. A vízgazdálkodási társulatok katasztrofális forráshiányban szenvedtek. Az FM a vízitársulatok helyzetét vizsgálva megállapította, hogy működésűk megbénult, ezért rendeletet adott ki önkonnányzatuk ideiglenes felfüggesztéséről A társulatok ügyeinek ideiglenes igazgatására miniszteri biztosokat rendeltek ki. Az országban 1947-1948-ban belpolitikáiig kényes és érzékeny volt a helyzet. Az élet számos területe átpolitizálódott, így a vízügyi, mérnöki tevékenységet is más szemmel nézték. Küszöbön állt a „fordulat éve": hetek-hónapok választották el az országot az államosításoktól. A szilveszteri árvíz, s a nyomában járó gátszakadások jó alkalmat kínáltak arra, hogy a két társulatnak a védekezést irányító igazgató-főmérnökét a helyszínen leváltsák, letartóztassák. A részletes, tárgyszerű és igen alapos fegyelmi vizsgálat 192 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez
