Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 121 bécsi döntéssel tehát Kárpátalja déli, magyarlakta sávja, összesen mintegy 2 ezer km2-nyi terület, Kárpátalja több mint egyötöde visszakerült Magyarországhoz. Ezzel párhuzamosan a cseh kormány a válságos helyzetben Kárpátaljának megadta az autonómiát. Az autonóm kormány élére rövidesen Volosin görögkatolikus kanonok, a ruszin irányzat vezetője került. Kárpátalja, tehát mint autonóm tartomány, föderatív államot képezett - legalábbis elméletileg - a cseh és a szlovák állammal. Volosin hatalomra jutása után Kárpátalja előtt olyan súlyos gazdasági, vallási, közigazgatási, kulturális és kisebbségi problémák tornyosultak, amelyekkel a „kárpátukrán” kormány negyedéves uralma alatt nem tudott megbirkózni. A magyar konnány a bécsi döntés után diplomáciai akciókat indított Kárpátalja egészének megszerzésére. A magyar kormány - bár a katonai előkészületeket beszüntette - a híres-hírhedt Rongyos Gárda2 tevékenységét felerősítette. Teleki Pál miniszterelnökségének kezdetén, 1939 februárjában már bizonyos volt: Hitler felrúgta a müncheni egyezményt és felszámolta Csehszlovákiát. Teleki még ezen a napon a minisztertanácsi ülésen meghozatta a döntést: ha a német hadsereg bevonul Csehszlovákiába, illetve kikiáltják Szlovákia függetlenségét, a magyar hadsereg elfoglalja Kárpátalját még akkor is, ha a németek nem egyeznek bele. Március 12-én a magyar kormány a berlini magyar követ révén értesült arról, hogy Csehszlovákia a szétesés küszöbén áll. A Német Birodalom el fogja ismerni Szlovákia függetlenségét, de a kárpát-ukrán kormánynak 24 óráig nem ad hasonló elismerést, s Magyarország ezalatt „megoldhatja” Kárpátalja kérdését. A magyar királyi honvédség 1939. március 15-én megkezdte Kárpátalja birtokbavételét, kisebb harcok után elfoglalta Nagyszőlőst, Husztot és március 18-án fejezte be felvonulását a Tisza völgyében. Kárpátalja területe 1939-1944 között ismét Magyarország szerves része volt. 1938-ban létrehozták Ung, Bereg és Ugocsa vármegyét, majd 1940-ben Máramaros vármegyét. Az 1939-ben megszállt kárpátaljai területek nagy részét azonban nem tagolták be a megyerendszerbe, a ruszinok által lakott hegyvidéken 2 A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt hazafias érzelmű tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból Prónay Pál vezetésével. Hírhedt szerepet játszott 1919-20- ban a fehérterror idején. 1938-ban az első bécsi döntést megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a csehszlovák határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A Rongyos Gárda kárpátaljai tevékenysége 1938-ban szorosan összefüggött azzal, hogy a Horthy-kormányzat a második világháború közeledtével elérkezettnek látta az időt a trianoni békeszerződés revíziójára és igyekezett visszaszerezni az akkor a felbomlóban lévő Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját. Ennek előkészítésére használta fel a Rongyos Gárda diverziós aktivitását.
