Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
létrehozták a Kárpátaljai Kormányzói Biztosságot. A hivatalos nyelv itt a magyar mellett a ruszin volt. A visszacsatolást jogilag az 1939. évi VI. te. kodifikálta. A magyar közigazgatást újjászervezték. 1941-ben Kárpátalja felvonulási területté vált a Szovjetunió ellen. A szovjet Vörös Hadsereg 1944. október 2-án érte el Kárpátalja első települését. Október 26-án foglalták el Ungvárt, november 23-án Csapot. Kárpátalja szovjet megszállás alá került. 1945. június 29-én - hosszas tárgyalás után - Moszkvában a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya megkötötte azt a szerződést, amely rögzítette Kárpátalja kiválását a csehszlovák államból és a Szovjetunióhoz való csatolását. 4. Vízgazdálkodási társulatok a térségben és az általuk végzett árvízvédelmi fejlesztések (1922-től 1947-ig) 4.1. A trianoni békeszerződés vízügyi következményei A trianoni békeszerződés gyökeresen változtatta meg az ország vízrajzi helyzetét, s ezzel együtt a társulati struktúrát. A korábbi 79 vízszabályozási társulatból 31, a 128 vízhasználati társulatból pedig csak 48 maradt az ország újonnan megállapított határai között. Számos társulat működési területét a határok kettévágták, s így - főleg az Alföld vidéke - nagymértékben kiszolgáltatottá vált az utódállamok vízügyeket komolyan vevő vagy éppen elhanyagoló magatartásának. A trianoni béketárgyalásra 1920 elején kiutazó magyar delegáció álláspontja a vizek kérdésében a Kárpát-medence vízrajzi egységének elvéből indult ki. Apponyi Albert gr3 január 16-án elmondott beszédében a következőket jegyezte meg: „...ez az ország oly tökéletes földrajzi egység, amely Európában egyedül áll. Folyóik és völgyeik rendszere, amelyek a határoktól kiindulva a középpont felé törekszenek, oly egységet alkotnak, amely csak egységes hatalom által kormányozható.’’' {Gern 1989) A békével foglalkozó magyar előkészítő szakértői bizottságnak több vízmérnök is tagja volt {Demos Miklós4, Répássy Miklós5, Schick Emil6, Tellyesniczky János1, Viczián Ede3), akik a vízügyi szakmai kérdésekkel foglalkoztak, valamint a tervezett nemzetközi vízügyi bizottság szervezeti megoldásait tekintették át. 122 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez 3Apponyi Albert gr. (1846-1933), a dualista korszak neves kultúrpolitikusa, két alkalommal is vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar békedelegáció vezetője, 1925-1933 között a magyar kormány fődelegátusa a Népszövetségben. 4 Dános (Dauscher) Miklós (1863-1924), vízmémök, a vízjogi kérdések szakértője, a vízügyi szolgálatvezetője 1920-1921 között.
