Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Csiszár Endre - Szabó Zsóka - Mádlné dr. Szőnyi Judit: Célzott felszín alatti vízutánpótlás (MAR) alkalmazása a hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 111 (pl. szűréssel) hogy az ne okozza az érintett vízkészlet minőségének romlását. Pl. szilárd burkolatú utakról összegyűjtött csapadékvíz egészen biztosan nem juttatható közvetlenül a felszín alá a benne jelenlévő szénhidrogén-származékok miatt. Ebben az esetben előtisztításként olaj leválasztást mindenképpen kell végezni. Ha a víz a felszín alatt relatíve hosszú utat tesz meg, akkor a baktériumok, mikroorganizmusok által végzett természetes lebontási, az eltérő szemcseméretből adódó heterogén pórusméret következtében végbemenő szűrési és az agyagásványok kolloid tulajdonságából adódó, töltéskülönbség eredményezte felületi megkötődés révén lejátszódó adszorpciós folyamatok segítik a felszín alá bejuttatott víz megtisztulását. Az előbbiekben leírtakat a parti szűrés példája is jól szemlélteti, ugyanis ekkor a felszín alá bejutó víz tartózkodási ideje nem néhány nap vagy óra, hanem több hét, hónap, esetleg év. 2. ábra. Csapadékvíz beszivárgása a felszín alá és „ útja ” a telített zónáig5 Az imént ismertetett természetes tisztulási folyamat zajlik le a talajfelszínre hullott csapadékvíz felszín alá történő természetes beszivárgása során (2. ábra), illetve akkor is, ha a vizet nem közvetlenül a telített zónába juttatják le, hanem a víz relatíve hosszabb utat tesz meg a felszín alatt vertikálisan, azaz áthalad a telítetlen zónán. Ez ott jellemző, ahol a terepszint alatt mélyen (minimum 8-10 m) van az első vízadó réteg nyugalmi vízszintje. Ez jelentős vízminőségi javulást eredményez a talaj levegőjében és a vízben jelen lévő oxigén által. Ezért nem 5 5 Forrás: https://www.usgs.gov/centers/sawsc után magyarra módosította Mádlné Szőnyi Judit (2011)
