Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Csiszár Endre - Szabó Zsóka - Mádlné dr. Szőnyi Judit: Célzott felszín alatti vízutánpótlás (MAR) alkalmazása a hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban
112 Célzott felszín alatti vízutánpótlás (MAR) alkalmazása... minden vizet kell a felszín alá történő bejuttatás előtt megtisztítani kémiailag, sok esetben a fizikai előkezelés, azaz a fínomszűrés is elegendő lehet. Ily módon elsősorban nem a szintetikus, hanem a biológiai úton, baktériumok és mikro-organizmusok által lebontható szerves anyagok eltávolítása valósul meg. 4. A MAR hazai alkalmazási lehetőségei és feltételrendszere A továbbiakban néhány, a hazai vízgazdálkodási gyakorlatban történő alkalmazásra javasolható, MAR-szempontú gondolatot mutatunk be. A vizek helyben tartásának és helyben történő hasznosításának elősegítése szükséges. Elsősorban a klímaváltozás hatásai által előidézett vízbő (pl. hirtelen hóolvadásos, extrém intenzitású csapadékos, belvizes) időszakok vizeinek a művelt terültekről történő levezetése helyett tározást célszerű végezni az érintett területek közelében. A vízhiányos időszakokban ez a víz használható öntözésre az elosztást lehetővé tevő csatornahálózat kiépítésével, valamint a meglévő hálózatok rekonstrukciójával. A meglévő, mesterségesen kiépített felszíni víztározó és -elvezető létesítmények (tavak, csatornák) integrált vízgazdálkodási szempontú szükségességét és hasznosságát is felül kell vizsgálni. Ugyanis egyegy száraz medrü csatorna vagy tó a környezetében a sekély mélységben települt vízadó rétegek vizét a fenékszintjéig megcsapolja, azaz a területről elvezeti, ezzel negatív irányba befolyásolva a terület vízháztartását. Ennek elkerülése érdekében a szükséges beavatkozásokat (rekonstrukció/megszüntetés) el kell végezni. Támogatni kell továbbá országos szinten a vízvisszatartást és a rendszerszemléletű (integrált) vízkészlet-gazdálkodást. Elengedhetetlen folyóvizeink lépcsőzése, tározók kialakítása, mellyel több kedvező hatás (pl. talajvízháztartás-javulása) érhető el vízfolyásaink környezetében, a felszín alatti térrészben is. Települési környezetben szükséges továbbá a burkolt felületek sökkentése a lefolyás lassítása és a talajba történő beszivárgás elősegítése érdekében. A talajok víztartó képességének (porozitásának) növelése, illetve fenntartása érdekében a rendszeres talaj lazítás és komposztálás - elsősorban a helyben összegyűjtött szerves maradványok felhasználásával előállított komposztból - elengedhetetlen még a kiskertekben is. Az épületek, építmények tetőfelületéről lefolyó csapadékvizeket az elvezetés helyett helyben kell gyűjteni és öntözési céllal felhasználni. Az öntözési célú vízigények kielégítése során a felszíni vízkészleteket célszerű előnyben részesíteni, mert míg a felszíni vizekből történő öntözés gyakorlatilag a természetes vízkörforgást meggyorsító folyamat jelentősebb káros hatások nélkül, addig a felszín alatti vízkészletek öntözési célú igénybevétele a természetes vízkörforgalmat kedvezőtlen irányba befolyásolja (3. ábra).
