Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós: Halátjárók

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 103 A halátjárók működőképességének ellenőrzése során vizsgálni kell a halbiológiai vizsgálatokkal együtt a létesítmény fizikai állapotát és a műben kialakult áramlási vi­szonyok mellett a víz néhány kémiai paraméterét is. A létesítmények működésének és hatékonyságának mennyiségi és minőségi alapokon nyugvó megítélését csak egy megfelelő eszközökkel és módszerekkel elvégzett halászati, monitorozási tevékeny­séggel lehet megállapítani, amit el lehet végezni elektromos halászgéppel, varsával, halak jelölésével vagy pedig speciális hal érzékelő, illetve számoló berendezésekkel. A halátjárók megfelelő megépítése után gondoskodni kell karbantartásukról, ja­vításukról, valamint felújításukról is. Elsődleges funkciójuk az átjárhatóság biztosí­tása, de vannak olyan létesítmények, mint pl. a megkerülő csatornák vagy halrámpák, melyek további élőhelyként, ivóhelyként is működtethetők, illetve működnek. A hatásvizsgálatok során figyelembe kell venni a halátjáró, illetve a megke­rülő csatorna közvetlen térségét is. A hatékonyságban kulcsszerepet játszik a csa­livíz vagy a halátjáró be- és kilépő részének nem megfelelő kialakítása. Általános elvek A halátjárónak egész évben működőképesnek kell lenni. A mű állapotának és működőképességének vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges a vízfolyás halfaunájának ismerete. A hatékonyság vizsgálatánál meg kell ismerni a víz­terület halgazdálkodási jogosultjának halgazdálkodási tervét és a vízterület halfogási adatait. Vizsgálatok szükségesek az átjárhatósági potenciál megál­lapításánál a meglévő fajok állományának összetételére, valamint méretelosz­lásukra. Ezeket a körülményeket, az alkalmazott vizsgálati módszereket a későbbi összehasonlíthatóság érdekében rögzíteni szükséges az ellenőrzési terv műszaki dokumentációjában. A vizsgálatok elvégzéséhez javasoljuk az MTA Ökológiai Kutatóközpont Bala­toni Limnológiai Intézet munkatársai által kidolgozott háttéranyagot: Víz Keretirá­nyelv 6.1 „ Módszertani útmutató a halak élőlénycsoport VK1 szerinti gyűjtéséhez és a vízfolyások halak alapján történő ökológiai állapotminősítéséhez”. Ugyanígy szükséges a megfelelő szaktudással rendelkező szakember bevonásával a makrogerinctelenek vizsgálata, hogy a mű aljzatának benépesülése nyomon követ­hető legyen. Ezeket a vizsgálatokat esetenként az üledékmintákból laboratóriumok­ban kell elvégezni. A vizsgálatokat, gyakoriságukat ma már a Víz Keretirányelvhez kapcsolódó módszertan figyelembevételével és betartásával kell végrehajtani. 9. A vízfolyások keresztezése nyomvonalas létesítményekkel A vízfolyások keresztezése nyomvonalas létesítményekkel minden esetben érinti a keresztezés környezetében az adott élőhelyet, a folyó-kontinuitás megszakí­tásával pedig élőhelyek közötti kihatásai is lehetnek. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen keresztezések száma messze meghaladja a fenékküszöbök, duzzasztók, vízerőművek számát, melyre már elfogadott megoldásokat dolgoztak ki. A halak

Next

/
Thumbnails
Contents