Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós: Halátjárók
104 Pannonhalmi Miklós: Halátjárók és más vízi élőlények számára a keresztezések átjárhatósága szintén részét kell, hogy képezze az általános élőhely-rehabilitációs programoknak. A figyelembe veendő tervezési alapelvek az alábbiakban foglalhatók össze:- a keresztezések kialakítása, átereszek, a műtárgy a vízfolyás és a part menti sáv állandó élőhelyvesztését eredményezi;- az átereszek hatására megváltoznak az élőhely környezetében a lefolyási viszonyok, az árvízi jelenségek, elöntések, hordalékszállítás és ezek közvetlen hatással vannak a helyi élővilágra;- a keresztezések a haváriák miatt fokozhatják a vízfolyás közvetlen szennyezését;- az átereszek korlátozhatják, illetve megakadályozhatják a halak szabad vándorlását;- a szinergikus kedvezőtlen hatások miatt kerülendő a keresztezések, az átereszek létesítése, amennyiben ez nem kerülhető el, akkor ■ hidak esetén pillérek nélküli áthidalás javasolható, ■ az átereszekben a természetes viszonyok szimulálására kell törekedni. A keresztezések tervezése során az előkészítő munka időszakában vizsgálandó: • Szükséges-e az állandó átjárhatóság? • Megfontolt-e a helykiválasztás és annak milyen hatása van az adott élőhelyre? • Híd vagy áteresz a jobb alternatíva? Áteresz kiválasztása esetén további vizsgálódásra van szükség, ami hatással lehet a helyszínre, az áteresz méretére, kiegészítő létesítmények tervezésére:- közvetlen élőhely vesztés,- vízminőség,- az áteresz alvízi és felvízi hatásai,- ökológiai átjárhatóság,- az áteresz fenntartása,- építési hatások,- az áteresz meghibásodásából adódó következmények. Az áteresz - élőhely vesztést okozva - megváltoztatja közvetlen környezetében a természetes élőhelyet. A pisztrángfélék esetében ez érintheti az ívóhelyet. A pisztrángok ívóhelyei jól behatárolhatók mind az aljzat, mind a vízmélység, vízsebesség, vízhőmérséklet, vízminőség szempontjából. Az átereszek viszont megváltoztathatják a természetes aljzatot, a vízsebességet általában növelik, szintkülönbségek alakulhatnak ki. Az áteresz környezetében az uszadék az élőhely vonatkozásában is komoly károkat tud okozni. Az átereszekkel kanyarokat lehet levágni, ami már tényleges élőhely vesztéshez vezet. A part menti sáv átalakítása a makroszkopikus gerinctelenek élőhelyeit érinti kedvezőtlenül.
