Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Engi Zsuzsanna - Szivler Zoltán: Erózióveszélyes területeink és hatásuk - fennálló ellentét a vízfolyást kezelők és a mezőgazdasági művelést végzők között
70 Engi Zsuzsanna-Szivler Zoltán: Erózióveszélyes területeink és hatásuk... vízgazdálkodási fejlesztések között, túl engedékeny és egysíkú vidékfejlesztési támogatási rendszer, nem komplex fejlesztést támogató pályázatok stb. Ez már idejét múlta, most a megoldásra kellene koncentrálni, mert: „...Magyarország területének 9,3%-a gyengén, 9,6%-a közepesen, 6%-a erősen erodált. Becslések szerint a lehordott humuszos feltalaj évi átlagban mintegy 80-110 millió m\ a bekövetkezett szerves anyag veszteség pedig mintegy 1,5 millió tonna... ” (Talajvédelmi Cselekvési Terv 2021). Az éghajlatváltozás hatása halmozottan jelentkezik, amit az ismétlődő villámárvizek által a lakott vagy mezőgazdasági területeken okozott károk is mutatnak. A nem megfelelő mezőgazdasági művelés miatt kialakult eróziós tevékenység növekedett az elmúlt években. Több dunántúli megyében, így Veszprémben, Zalában, de Vas megyében is, a kisvízfolyások mentén a medret övező területek talaj szerkezete és esése, valamint művelési ága olyan, hogy nagyobb csapadéktevékenység esetén nagy mennyiségű hordalék, termőföld kerül a kisvízfolyásokba. A patakok iszapolása nem fenntartható megoldás, mivel az egyre gyakrabban jelentkező, hirtelen kialakuló, intenzív csapadéktevékenység hatására megjelenő hordalék, sárfolyás ismételten megtölti a vízfolyásokat. 1.1. A probléma megfogalmazása Az elmúlt 10 évben a villámárvizeket kiváltó gócos csapadéktevékenység gyakoribb lett, és következtében az eróziótevékenység is. A térségben sajnos gyakori a 17% feletti lejtésű dombokon a kapás kultúra termesztése, így a vízfolyások ismétlődő hordalékkal való telítése minden rövid idejű, nagy intenzitású csapadék-tevékenység után jellemzően megjenik. Amíg ez nem éri el a kritikus mértéket, addig nem történik beavatkozás, hiszen az utóbbi időkben a fenntartásra fordítható költségkeret drasztikusan lecsökkent. Nem lehetséges évente több alkalommal is iszapolást végezni ugyanazon a vízfolyás-szakaszon, miközben a mezőgazdasági gazdálkodó nem tesz megfelelő intézkedéseket a talajmegtartás érdekében. A kialakult sárfolyás az erózió következménye. Definíciója szerint az erózió egy lassú folyamat, amely a földkéreg kialakulása óta tart és formálja a felszínt, egyensúlyi állapotot alakítva ki a kőzetek mállása, a talajok képződése, a völgyek feltöltődése és a hordalékszállítás között. Az emberi tevékenységek (például az erdők tarvágása, a művelési ágak megváltoztatása) során felgyorsul az erózió folyamata, és a talaj lemosódik a domboldalakról (/. kép) (Engi et al. 2020).
