Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Szerkesztői bevezető
6 Szerkesztői bevezető nyos vizsgálatok kiterjednek a mértékadó szélesemények megválasztására, hatásaik becslésére, a kikötő környezetében, ill. a védendő víztérben kialakuló vízfelszín mozgások (hullámzás) jellemzésére. A tanulmányban a szerzők bemutatják a meglévő és módosított (tervezett) állapotú kikötő vizsgálatait (tesztelését), hullámzás elleni védettségének meghatározását szabályos és véletlenszerű teszthullámok figyelembe vételével. Az Erózióveszélyes területeink és hatásuk —fennálló ellentét a vízfolyást kezelők és a mezőgazdasági művelést végzők között c. cikkben két dombvidéki működési területtel, számos kistelepüléssel, és nagyon sűrű kisvízfolyás-hálózattal rendelkező vízügyi igazgatóság (a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli) munkatársai, dr. Engi Zsuzsanna és Szivler Zoltán mutatják be a működési területükön kialakult eróziós problémákat. Az esettanulmányokból nyomon követhető, hogy a kibontakozó ellentét a vízfolyást, mint befogadót kezelők és a mezőgazdasági területeket nem megfelelően művelő tulajdonosok, gazdák között igen nagy, és az álláspontok nem közelítenek egymáshoz. Míg az igazgatóságok elviselni kényszerülnek az erózió vízfolyásokba beérkező utóhatását, a hordalékot, addig a gazdák az erózió ellen nem próbálnak védekezni, sőt, a vízfolyás fenntartására szánt sávot is gyakran felszántják, beültetik. Mindenképpen gondoskodni kell a mezőgazdasági művelés alatt álló terület és a vízfolyás békés együttéléséről. Ehhez olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vízgyűjtőt egységes szemlélettel, komplexen vizsgálják. Elsődleges célként a lehulló csapadékok minél nagyobb mértékű helyben tartását kell biztosítani, ezáltal a lefolyási hányad mértékének a csökkentése is megvalósul. A szerzők gyakorlati példákon keresztül mutatják be a kialakult helyzetben alkalmazható módszereket, a gazdálkodási, talajmüvelési ajánlásokat. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál (KÖTIVIZIG), Szolnok- Milléren 2020-21-ben, megépített, az egykori szolnoki vízügyi főmérnökről elnevezett Karcagi Gábor Árvízvédelmi Gyakorlópálya elsődleges célja, hogy az árvízvédekezések során előforduló árvízi jelenségeket élethűen szimulálják, a védekezési helyzeteket előállítsák. Fazekas Helga és Kara Róbert, a KÖTIVIZIG árvizes munkatársai a gyakorlópálya kialakítását és főbb létesítményeit mutatják be, és ismertetik a 2021. október 4-6. között ott megrendezett országos védelmi gyakorlatot. A tanpálya a jövőben az árvízvédekezési gyakorlati oktatás bázisaként szolgál majd, a vízügyi dolgozóknak éppúgy, mint vízügyi tanulmányokat folytatók számára, valamint a társszervek szakembereinek.
