Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Szerkesztői bevezető
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. filzet 7 Súlyos vízszennyezés történt 2020. december 12-én Szigetszentmiklóson, egy csapadékvíz-csatorna kifolyójánál, veszélyeztetve a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágat (RSD). A vízminőségi káreseményt és kárelháritást Szilágyi Attila, a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) igazgatója mutatja be. A 2-15 cm vastagságban elterülő szennyezés az RSD part menti ex-lege védettség alatt álló nádas-gyékényes sűrű vegetációját érintette. A Duna-ágat jelentős mértékben veszélyeztető szennyezés felszámolása érdekében az igazgatóság védelemvezetője haladéktalanul III. fokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el. A szennyezés jellegéből következően az elsődleges cél a szennyezés lokalizálása volt. A lokalizációs szelvények SANOL típusú töltött abszorbens párnákból, SANOL-lal töltött olajfelitató hurkákból, olajfelitató lapokból és szórt abszorbensből készültek. Az azonnali, gyors beavatkozásnak köszönhetően a szennyezés továbbterjedését sikerült megakadályozni. A sokrétű tevékenységet igénylő, összetett védekezési munkák több szakaszban, 2020. december 12-2021. március 1. között folytak. Március folyamán ezt követték a további kárelhárítási és helyreállítási munkák: a szennyezett mederanyag kitermelése, elszállítása, elhelyezése; talajcsere, a védett természeti terület valamikori jellegének, növénytakarójának legalább részbeni helyreállítása. A védekezés helyreállítási szakaszában mintegy 5640 t veszélyes hulladékot távolítottak el. A nyári időszakban a kárelhárítás helyszínét hagyták regenerálódni. A stratégia megfelelő volt, a védekezés során elültetett növények megerősödtek. 2021. októberében megkezdődött a védett és lassan terjedő vízi növényfajok visszatelepítése is, mellyel a biológiai regenerációt igyekeztek felgyorsitani. A hullámterek hasznosítása az idők során folyamatos változáson ment át, és megy át napjainkban is. A kialakult helyzetet bonyolítja, hogy a témában a három legmeghatározóbb ágazat, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem látszólag ellenérdekelt felek. Mindhárom fél készíti a saját fenntartási terveit, és igyekszik megvalósítani az abban leirt feladatokat. Annak érdekében, hogy a különböző célokat egyszerre elérjük, elengedhetetlenek az ésszerű kompromisszumok, illetve a többi fél érdekeltté tétele a folyamatban. Talán a nagyvízi mederkezelési tervek, pontosabban az azokban meghatározott levezető sávok teremthetik meg az alapját az egyezségnek. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) kezelésében lévő hullámtéri területeken is egyre nagyobb gondot jelent a növényzettel való benőttség, amely jelentős mértékben növeli a nagyvízi meder érdességét. A dél-borsodi tiszai hullámtérben nagy kiterjedésű vízügyi területeket borítanak invazív cserjék és fásszárú növények. A területek tisztításra indított eddigi kísérletek rendre kudarcot vallottak, a hosszú távú koncepció hiánya miatt.
