Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 3. füzet 139 Általában igen jó porozitással, szerves anyag és kolloid tartalommal rendelkeznek a jó vizháztartási viszonyok kialakításához, de mivel a talajok össztérfogata kicsi, ezért eleve kevesebb vizet tárolnak, amit a növényzet hamar el tud használni. Ezért ezek a talajok, és a rajtuk élő fás vegetáció erősen időjárás függő nedvességviszonyokat hoz létre. 2.4. Jó víznyelő és jó víztartó képességű talajok Ez a kategória általában a löszön kialakult, vályog fizikai féleséggel jellemzett talajokat foglalja magában (5. ábra). Textúrájából fakadóan a legjobb pórusdiverzitással rendelkeznek, vagyis a gravitációs és a vizet visszatartani képes kapilláris pórustér megfelelő arányával. A szerkezeti elemek, talajmorzsák között kialakult gravitációs tér biztosítja a gyors beszivárgást, illetve a későbbi átlevegőzés lehetőségét, míg a szerkezeti elemeken belül található vékony pórustér jelenti a tartós, de nem túl erősen kötött víz mennyiségét. A homokos szövetű talajok könnyen vezetik, de nem fogják vissza a vizet, ezért kevés felvehető víz marad a növények számára. A kötöttebb talajok lassan vezetik, erősen fogják a vizet, ezért magasabb víztartalom esetén is alacsony a felvehető víz mennyisége. 5. ábra. Jó víznyelő és víztartó képességű talajok (Forrás: az agrotpográfiai térkép alapján) A vályog fizikai féleség esetében kialakuló arany középút viszont viszonylag gyorsan vezeti, fogadja be a vizet, és sok vizet köt, kisebb erővel, így a növények sok felvehető vízhez jutnak. Ez az elmélet persze feltételezi a jó szerke
