Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
138 Dobos Endre: A táj ok és a talaj degradáció szerepe... A csoport talajain belül 80-90 %-ban a vízhiány jelenik meg problémaként. Térben sokkal kisebb kiterjedésben lehet jelen a túlzott víztöbblet, ami szinte csak a völgytalpak esetén léphet fel. Mivel a gravitációs pórusok dominanciája miatt a kapilláris vízemelés kicsi, ezért az átmeneti, 3 fázissal jellemezhető zóna nagyon sekély. Alatta teljesen levegő- és oxigénhiányos, felette pedig teljesen száraz termőhelyet biztosít. Homokos szövetű talajok esetében a szerkezet kialakulásának, illetve leromlásának foka határozza meg a vízháztartást, így talán itt tudunk a leginkább változtatni a környezeti adottságokon a megfelelő agrotechnika, illetve talajjavítási módszerek alkalmazásával. Természetesen ugyanez érvényes a másik oldalról is, itt tudjuk a legnagyobb károkat okozni a nem megfelelő beavatkozásokkal. A szerkezeti leromlás itt a defláció felgyorsulásához és ezáltal a legtermékenyebb, legmagasabb szerves kolloid tartalommal rendelkező, szerkezetépítésre, víz - és tápanyag raktározásra képes anyagok elvesztéséhez vezet. 2.3. Sekély termőréteggel jellemezhető talajok A harmadik kritikus vízgazdálkodási csoport a sekély talajokat jelenti (4. ábra). Ez a típus a mezőgazdaság szempontjából kisebb jelentőséggel bír, mert elsősorban a hegy- és dombvidékeink sekély kőzethatású talajait foglalja magába. 4. ábra. Sekély termőréteg miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok (Forrás: az agrotpográfiai térkép alapján)
