Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Szerkesztői bevezető
6 Szerkesztői bevezető és sikeresen vizsgázott aszály monitoring eredményei alapján 2021-ben megteremtődött az aszályvédekezés jogi háttere is. A tartós és súlyos aszályhelyzet indokolta az Országos Műszaki Irányító Törzs munkába állását. Rendkívüli intézkedéseket hoztak a vízelosztás optimalizálása érdekében. A védekezés fontos alappillére az öntözési vízhasználati egyidejűségi menetrend bevezetése volt. A cikk a tapasztalatokat összegző megállapításokkal és az azokból következő javaslatokkal zárni. Horváth Ákos és Breuer Hajnalka 2022. évi rendkívüli aszály meteorológiai háttere a légköri vízciklusok tükrében ” c. cikkükben bemutatják, hogy a víz légköri mozgása három körre bontható: a kisskálájú, vagy konvektiv ciklusra, amely leginkább a gomolyfelhőkhöz, illetve zivatarfelhőkhöz, azaz a konvekcióhoz kapcsolható, a ciklonok skáláján zajló szinoptikus skálájú ciklusra, és az éghajlati övék közötti makroskálájú áramlásra, vagyis a hemiszférikus skálájú folyamatokra. Az egyes ciklusok kapcsolatban vannak egymással, szerepük térben és időben változik, azonban, ha bármelyik körben is valamilyen anomália lép fel, az szárazságot, vagy éppen árvizekkel terhelt időszakot hozhat magával. A 2022-es rendkívül erős, globális skálán jelentkező aszályos időszakban mindhárom skálán zavarok keletkeztek. A tanulmány áttekinti a három vizciklus sajátosságait és bemutatja a csapadékviszonyok, a szélsőséges aszály kialakulásában játszott szerepüket. Az egyes skálákon jelentkező anomáliák visszavezethetőek az alapvető fizikai-meteorológiai törvényekre: a levegő vízmegtartó képességének nagyfokú hőmérséklet érzékenységére, a légköri cirkulációs rezsimek ugyancsak hőmérséklet-érzékeny alakulására és a tengervíz párolgására. A tengervíz hőmérsékleti anomáliája (La Nina jelenség) önmagában valószínűleg nem okozott volna ennyire szélsőséges szárazságot, ha a mérsékelt égöv nem lett volna jóval melegebb az átlagosnál, amely viszont már feltehetően a globális felmelegedés számlájára írható. Kozák Péter és munkatársai (Fiala Károly, Benyhe Balázs, Fehérváry István) ,/lz aszály monitoring hálózat és az aszálykezelés gyakorlata a 2022. évi aszály tükrében” c. tanulmányukban bemutatják az ATIVIZIG és a Szegedi Tudományegyetem szakértői csoportja által kifejlesztettfolyamatosan megfigyelő észlelőhálózatot és az annak adatszolgáltatásaira épülő értékelési rendszert. Az aszály monitoring-hálózat kiépítésével és egységes módszertan alkalmazásával immár numerikusán is meghatározhatóvá vált a vízhiány területi előfordulása, nemcsak a légköri aszályra tekintetében, hanem a talaj nedvességtartalmára vonatkozóan is. A hálózat alkalmas előrejelzések elkészítésére is. A hálózat által mért állapotjellemzők alapján az OVF kezdeményezésére módosították a vízkárelhárítási tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat, a tartósan vízhiányos időszakokra jogrendbe emelték az új vízkárelhárítási szakteriiletet, a vízhiány-kárelhárítást. Mindez Magyarország esetében a rendkívüli hatásokkal bíró természeti jelenség, az aszály okozta károk megelőzésére, illetve mérséklésére biztosít lehetőséget. A jogszabályt 2022. nyarán már közvetlenül alkalmazták.
