Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
28 Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók... Ahogy az 5. táblázat mutatja, a vésztározók együttes kockázat-csökkentő hatása véges, és az árhullám emelkedésével párhuzamosan mérséklődik. Ezek az eredmények ugyanakkor egy elfogadható beruházási költségtartományt is felvázolnak a jövőbeni további tározók épitéséről szóló döntésekhez, mivel a jelenlegi tározórendszer újabb tározóval történő kiegészitése tovább csökkentené a katasztrófa-kockázatot és az ehhez kapcsolódó károkat a 100 éves visszatérési gyakoriságot megközelítő árvizek esetében. A további tározók hatásának hidrológiai és azt követő gazdasági modellezése segíthet annak a maximális beruházási költségnek a meghatározásában, amely mellett a pótlólagos tározó fejlesztés közgazdasági szempontok szerint még előnyös lenne. 4. Diszkusszió A közelmúltig a Tisza menti árapasztó tározók nyitását megalapozó döntéstámogatás csak hidrológiai információk fonnájában állt rendelkezésre. A kvantitatív árvízi kockázatértékelési módszertan eredményeire épülő együttes hidrológiai és gazdasági elemzés az árvízi valószínűségi spektrum mindkét végére rávilágít, bemutatva, hogyan lehet tovább fokozni a tározók által biztosított hasznokat. A tározókat eredetileg ritka, szélsőséges árvízi események kezelésére tervezték. A gazdasági számítások igazolták azt a várakozást, hogy a legnagyobb haszon rendkívül nagy árvizek idején, több tározó együttes használatától várható. A közgazdasági vizsgálat segít továbbá lehatárolni azokat a potenciális további tározókat, melyek megépítését a 100 évesnél ritkább, szélsőségesen nagy árvizek kivédésében játszott szerepük teheti indokolttá. Az eredmények azt is megmutatják, hogy a tározók használata gazdaságilag indokolt már az eredetileg tervezett 100 éves hidrológiai küszöbérték alatti visszatérési gyakoriságú árvizek esetében is, és ez igaz a tározók önálló és együttes nyitására is. Ha a tározók már közepes méretű árvizek esetén is nyitásra kerülnek, azzal részben kiváltható a munkaigényes vonalmenti védekezés a gátakon és csökken a védekezés során költséges beavatkozásokat igénylő jelenségek előfordulási valószínűsége. Ez a tényező tovább javítja a tározóhasználat költség-haszon egyenlegét. A közepes méretű folyók mentén a fizikailag rendelkezésre álló árvízkockázat-csökkentő helyszínek tényleges használatával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok vegyesek. A szakirodalom még a jól dokumentált európai esetekben is csak szórványosan nyújt információt a kijelölt tározók használatára vonatkozó döntés hátterében álló gazdasági számítási módszerekről (Thaler et al. 2016). Vannak olyan helyszínek, ahol a tározónyitásra akkor kerülhet sor, ha az árvíz meghágja a töltéseket (Förster et al. 2005, Adriaenssens et al. 2017), van, ahol a használat szabályait a korábbi, kvalitatív kockázatszámítási módszerekre ala
