Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 75- Az árvízkapu zárt állapotában azzal, hogy a Duna teljes vízhozama a Duna mederben folyik le és nem történik visszaáramlás a Mosoni-Duna felé, a torkolati mü közvetlen alvizi oldalán is vízszintnövekedés várható, aminek hatása szintén 10 cm körüli (maximum 14 cm).- A 2013. évi árvízhez képest dinamikusabb, de ugyanakkor tetőző vízhozammal levonuló árhullám esetén a vízszintemelkedés magasabb lehet (pl. 20%-kal rövidebb esetén felvíz irányban 14 cm), míg lassúbb árvíz levonulásánál csökken a visszaduzzasztás mértéke (pl. 20%-kal hosszabb árvíz esetén felvíz irányban 6 cm).- A mütárgyhidraulikai vizsgálatok igazolták, hogy a korábbi tervekhez képest hidrodinamikai szempontból kedvezőbb a szabályozó műtárgyaknál a függőleges falú küszöb kialakítása 25 m hosszú süllyesztett utófenékkel, és a hatékonyabb árvízlevezetés miatt szükséges a hajózsilipnél is egy 33 m hosszú süllyesztett utófenék kialakítása.- Bemutattuk, hogy a halátjáró 2,5 m széles kialakítása 18 db, egyenként 3,8 m hosszú medencével, 60 cm-es nyílásszélességgel a medencék között hidraulikai szempontok alapján megfelel a hallépcsőkre vonatkozó ajánlásoknak.- Hidraulikai számításokkal alátámasztottuk, hogy a hajózsilip töltési-ürítési ideje a töltési vízhozamtól és a csatorna állapotától függően 4,5-8,5 perc.” A kiviteli tervhez elkészült egy újabb 3D-s áramlástani vizsgálat (HUBA Kft. 2018.05.), melynek a következtetései az alábbiak:- A tervezett műtárgy dunai áramlásokra kifejtett hatása a korábbi tervváltozathoz képest mérsékeltebb, mert a mű távolabb került a torkolattól és az energiatörő megoldás a süllyesztett utófenék alkalmazásával hatékonyabb.- A műtárgy közvetlen környezetében az áramlási viszonyok jellemzően nem változtak a korábbi tervváltozathoz képest. Árvízlevezetés esetén mind a nyitott duzzasztón, mind a nyitott hajózsilipen nagy sebességgel (max. 8 m/s) átáramló víztömeg csóvaszerűen halad a torkolat felé, a partok mentén visszaforgó áramlások alakulnak ki.- Jelentős Rába árvíz átvezetése során a torkolati mű burkolt utófeneke utáni szakaszon lokális medermélyülés alakulhat ki, aminek mélysége méteres nagyságrendű. A kopolyából elmosott anyag közvetlenül a kimélyülés után lerakódik egy új egyensúlyi állapotban. A szimulációs eredmények alapján javasoljuk a kőszórással burkolt szakasz meghosszabbítását az alvizi oldalon, a móló végéig. A betonburkolat után javasoljuk a tervezett hosszban LMA 40/200, majd a móló végéig LMA 10/60 kategóriájú terméskő beépítését.- A műtárgy duzzasztási üzemállapotban lelassítja az áramlást a felvízi oldalon, aminek hatására hordaléklerakódás alakulhat ki. Vizsgálataink szerint ennek mértéke dm/év nagyságrendű lehet, de felhívjuk a figyelmet az eredmény bizonytalanságára, amit részben a bemeneti adatok jelentős bizonytalansága, részben a vízjárás változékonysága, részben pedig a modellezés hordalékparaméterekre (pl. lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője) való érzékenysége eredményez.
