Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja
76 A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja- A hordalékban gazdag Rába árvíz érkezése esetén a Dunába érkező hordalékcsóva a jobb parthoz szorul és a medencés kikötő bejáratánál, az ott kialakuló intenzív visszaforgó áramlások hatására a kikötő bejáratának néhány száz méteres környezetében hordaléklerakódást eredményez. A kikötő jelenlegi üzemeltetéséhez hasonlóan fenntartó kotrások előirányzata szükséges, de annak térbeli kiterjedése a kikötő belépési szelvényére kell, hogy összpontosítson. 2.3.4. Geodézia A tervezés érdekében EOV alapú, részletes terepi és vizes geodéziai felmérések készültek, melyek alapján 3D-ben készült terepmodellek segítették a tervek elkészitését. Minden földmunka terv Civil 3D programmal készült, mely a kivitelezést nagyban elősegítette, mert az általunk készített 3D-s terveket a földmunka gépekbe beolvasva készültek el a földművek. Ilyen léptékű beruházás esetén csak és kizárólag a 3D-ben történő tervezés lenne elfogadható, sajnos azonban a műtárgy és az épület kivételével a szaktervek még 2D-ben készült vonalas tervek alapján készültek. 2.3.5. Geotechnika Külön ki kell emelni a kellő mennyiségű geotechniai feltárások szükségességét és azok kellő mélységét (20-30 m). Ennél a projektnél az Eurocode 7 előírásait betartva elegendő mennyiségű feltárás készült, kellő mélységben. Kiegészítésképpen geofizikai mérést is végeztek. A geotechnikai feltárások és a geofizikai mérések azt igazolták, hogy elérhető mélységben nincs vízzáró fekü, ezért alulról is mesterséges vízzárást kellett biztosítani JET-Grouting eljárással. Nem kellő mélységű feltárás esetén ezt a döntést nem lehetett volna felelősen és persze gazdaságosan meghozni. A geotechnikai adatok alapján a műtárgy és környezetét 3D Plaxis program segítségével geotechnikai modellben építettük fel (4. ábra), és részletesen vizsgáltuk az építési fázisokon keresztül az elmozdulásokat és az igénybevételeket. Itt is ki kell emelni, hogy egy ilyen összetett geometriájú műtárgy csak és kizárólag 3D-ben vizsgálható kellő mélységben, a valóságot tűrhetően megközelítő módon! Ennek ellenére célszerű 2D-s metszetmodelleket is készíteni az eredmények ellenőrzése céljából. A geotechnikai modellezés speciális szaktudást igényel, ennek elhagyása nagy bizonytalanságot okozna a végső tervek elkészítésében, nem beszélve a költségek növekedéséről, hiszen az elnagyolt geotechnikai adatok várhatóan túlméretezéshez vezetnek. Arról nem is beszélve, hogy a különböző építési fázisokban nem kapnánk választ az adott fázis állékonysági kérdéseire.
