Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Róka Eszter - Farkas Agnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnást Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás - Vargha Márta: A szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben - jelen és jövő
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam 2022. évi 2. füzet A SZENNYVÍZMONITORING SZEREPE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYBEN - JELEN ÉS JÖVŐ1 RÓKA ESZTER1 2, FARKAS ÁGNES3, HENCZKÓ JUDIT3, KHAYER BERNADETT2- KIS ZOLTÁN3, MÁLNÁSI TIBOR2, PÁLYI BERNADETT3, SCHULER ESZTER2, SZÉCSY ORSOLYA4, PÁNDICS TAMÁS2, VARGHA MÁRTA2 A szennyvíz alapú epidemiológia viszonylag új módszer a járványtanban. Korábban a szennyvíz közegészségügyi jelentőségét csak a köztisztaság előmozdításában látták. De tekinthetünk a szennyvízre másként is: mint az ellátott lakosság egészségi állapotát jellemző közösségi mintára. Minden olyan anyag vagy kórokozó, ami széklettel vagy vizelettel ürül, vagy fürdés során mosódik a csatornába, kimutatható lehet a szennyvízből, így anonim és nem invazív módon nyerhetünk nagyszámú, a lakosságot jellemző reprezentatív információt. A szennyvíz alapú epidemiológia első alkalmazásának általában a 2000-es évek elején végzett, illegális szerhasználat nyomon követésére irányuló vizsgálatokat tartják (Daughton 2001). Sok országban végeznek szisztematikus vizsgálatokat szennyvízből poliovirus mentesség igazolására. A negatív eredményekkel támasztják alá, hogy a járványos gyermekbénulás nem cirkulál a közösségben. Ezeket a vizsgálatokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogja össze, a Globális Polio Eradikációs Kezdeményezés részeként (Ashgar et al. 2014). 1A kézirat lezárva: 2022. június 14. 2 Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály 3 Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály 4 Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet
