Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 2. szám - Róka Eszter - Farkas Agnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnást Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás - Vargha Márta: A szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben - jelen és jövő

48 A szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben - jelen és jövő

A szennyvíz alapú epidemiológia a COVID-19 pandémia során vált általánosan ismertté. Ajárvány elmúlt két évében egyre több ország vezetett be szennyvíz vizsgálatokon alapuló surveillance rendszert a járvány nyomon követésére. A vizsgálati helyszíneket és az ezzel foglalkozó kutatócsoportokat rögzítő COVIDPoopsl9 internetes oldal szerint jelenleg 67 országban folynak rendszeres vizsgálatok (https://www.covid 19wbec.org/covidpoops 19). Az Európai Unió 2021 márciusában kiadott ajánlása alapján minden tagállamban kialakítanak egy legalább a 150.000 főnél nagyobb agglomerációkat lefedő szennyvíz monitorozó rendszert a SARS-CoV-2 és variánsai kimutatására (Európai Bizottság 2021). A WHO 2022 márciusában tette közzé a közegészségügyi döntéseket támogató szennyvízvizsgálatokra vonatkozó útmutatóját.

1. ábra. A szennyvízvizsgálatok közegészségügyi szempontból jelentős jelenlegi és távlati alkalmazási lehetőségei (RIVM 2021 nyomán)

Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz az így felállított monitoring rendszerek jövője, várható-e hosszú távú fenntartásuk? Jelenleg még nem látható a COVID-19 pandémia vége, így az elkövetkező néhány évben bizonyosan fennmarad eredeti feladata: a járvány újabb hullámainak korai előrejelzése, és nyomon követése. Azonban a nemzetközi testületek és a hazai szakértők is azon dolgoznak, hogy a rendszeresen érkező szennyvízmintákból minél több közegészségügyi szempontból