Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
46 Pannonhalmi Miklós-Varga Pál: A vízügyi szolgálat vízminőség vizsgálatai... A felvízi országokban a monitoring jellegű vizsgálatok szintén az 1960-as években kezdődtek. Ebben az időszakban alakították ki Bajorországban (1964), Ausztriában (1968) és Csehszlovákiában (1961) a vízminőségi monitoring mérőhálózatokat (.Pannonhalmi 1994). A jelen tanulmányban - a teljesség igénye nélkül - az elmúlt 50 év vizsgálatainak összefoglalására és a változások bemutatására teszünk kísérletet. 2. FELSZÍNI VIZEINK VÍZMINŐSÉG-VIZSGÁLATI RENDSZEREI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DUNÁRA Folyóink vizminőségéről szórvány adatok régóta rendelkezésre állnak. Balló Mátyás az 1873-ban megjelent MTA közleményben ,/! Duna folyam vegyi viszonyairór {Balló 1873), Lesenyei József a „Soroksári Duna-ág eliszapolódásárór (.Lesenyei 1954) a Vízügyi Közleményekben 1954-ben számolt be. Magyarországon és a Dunán a rendszeres vízminőség vizsgálatok az 1950-es évek közepén kezdődtek és az 1960-as évek közepére a vízminőség vizsgálatok hálózata is kiépült. A vízügyi igazgatóságoknál létrejött, jól működő, a mennyiségi és minőségi adatgyűjtésen alapuló, a korszerű vízminőség vizsgálati intézményrendszer megteremtéséhez, szakmai megalapozásához és működtetéséhez több kiváló szakember járult hozzá: Benedek Pál, Dégen Imre, Dévai György, Felföldy Lajos, Katona Emil, Literáthy Péter, Pásztó Péter, Somlyódy László, Szebellédy Lászlóné. Munkásságukat az irodalmi hivatkozások is jól jelzik. Az általuk írott, szerkesztett szakkönyvek, monográfiák — a teljesség igénye nélkül - a következők: Benedek-Litheráthy (1979), Csanády (1975), Dégen (1970), Felföldy (1981), Pásztó (1984), Somlyódy (2018), Szebellédyné (1966). 2.1. A kezdetek (1954-1968) Az 1952-54. években elkészült az I. Országos Vízgazdálkodási Keretterv {Mosonyi 1954). A tervezés az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Tervtanács felügyelete mellett folyt. Az OVF 1965-ben kiadott II. Országos Vízgazdálkodási Keretterve (OVF 1965), a vízgazdálkodás fő céljaként a társadalom víz iránti igénye és a természet adta vízviszonyok közötti eltérések kiegyenlítésére irányult. Külön fejezetben foglalkozott a települések, ipartelepek csatornázásával, a vizek tisztaságának védelmével. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVK) és a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek (TVK) egységes szerkezeti felépítésűek voltak, és az egységes tematikát a Magyar Tudományos Akadémia is tárgyalta. Az elkészített, az ország
