Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 47 aktuális és jövőben várható vízmérlege figyelembe vette a vizek minőségét is. Az országos kerettervek mellett a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) végzett 1960- ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozó vízvizsgálatokat. Vízmintavétel hossz-szelvény mentén, egy-egy ponton, különleges esetekben, a keresztszelvényben több ponton történt, a szennyező forrás alatt és felett. A felmérés a fizikai, kémiai mutatókra, és esetenként néhány, a korra jellemző szennyezőanyagra (fenol, cianid, króm) terjedt ki, s meghatározták a mintavételhez tartozó vízhozamot is. A felszíni vízminőségi ellenőrző hálózat gerincét a vízügyi igazgatóságoknál működő 12 minőségvizsgáló laboratórium képezte, ahol évszakonként egy-egy alkalommal kb. 600 mintavételi helyen és kb. 20 keresztszelvényben történt mintavétel. A felszíni vizeink szennyezettségének minősítése az 02 fogyasztás (KMn04) alapján történt (/. táblázat). A Duna Rajkánál és Bajánál - az országon belül történt romlás ellenére - 1960-ban elfogadható minősítést kapott (OVF 1964). 2.2. A rendszeres mérések kezdete (1968-1983) A Dunán 1968-tól kezdődtek meg a helyhez és időhöz kötött, egyeztetett komponens-körre kiterjedő, monitoring jellegű vizsgálatok. A változások és hatások vizsgálatára 10 db mintavételi hely került meghatározásra a határszelvényekben, illetve a jelentősebb mellékvízfolyásokon és szennyező források térségében. A mintavételi helyek a sodorvonalban, illetve keresztszelvényben a jobb és bal part közelében kerültek kijelölésre. A mintavétel gyakoriságát általában évi 26, a határszelvényekben pedig évi 52 alkalomban rögzítették. A vízügyi igazgatóságoknál létrehozták az egységes vízminőség vizsgáló laboratóriumok hálózatát, a VITUKI pedig a laboratóriumok felügyeletét látta el. A vízügyi ágazat, a vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságára, egységes értékelésére 1969 után vezette be a VITUKI által kidolgozott országos interkalibrációs laboratóriumi programot. A vízügyi igazgatóságok laboratóriumai végezték a „hagyományos” vízszenynyező anyagok (30-40-féle komponens: fizikai, kémiai, szerves, szervetlen mikroszennyezők) elemzését, meghatározták a szaprobitási indexet, koordinálták a közOsztály Minőség Határérték (mg/1) I. Tiszta 0-6 II. Elfogadható 12-aug. III. Szennyezett 25-dec. IV. Elfogadható >25 1. táblázat. Felszíni vizek minősítése az oxigénfogyasztás alapján
