Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
36 Várnái József: Vízválságos Magyarország tukban is) - mint egy gyöngyfüzér különösen szép gyöngyszemei - kísérik a folyót Tiszabecstől Szegedig [Pálfai 1996, 1998, Varga-Váradi 2010). ATisza-völgy holtágainak száma: 180 db, a Duna völgyé: 57 db, természetes eredetű: 78 db, mesterséges eredetű: 159 db, mentett oldali: 141 db, hullámtéri: 86 db, fokozottan védett: 4 db, országosan védett: 35 db, helyileg védett 20 db, Ramsári terület 15 db, szentély típusú: 53 db (a Duna völgyében 17 db, a Tisza völgyében 36 db). A vizsgált holtágak átlagos vízfelületének nagysága 6 978 ha, a holtágakban tárolt víz összes térfogata - átlagos vízháztartási körülmények között - 119 millió m3, melyből 87 millió m3 a mentett oldali holtágakban, 32 millió m3 pedig a hullámtéri-ártéri holtágakban van. A víztérfogatot nézve legnagyobb holtágunk a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (4,5 millió m3). A holtágak medrének állapotára általában az erőteljes feliszapoltság, a növényzettel való túlzott benőttség a jellemző. A holtágak hasznosítási igényét 15 féle területre oszthatjuk, azt mondhatjuk tehát, hogy a holtágak vízvisszatartásra és vidékfejlesztésre való felhasználásának jól meghatározható feladatai vannak. Az ilyen irányú átfogó munka dokumentumai 1996 júliusára nyúlnak vissza, hiszen, a holtágak megmentése, védelme és rehabilitációja érdekében ekkor készített jelentést a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) a Kormány részére. Az Országgyűlés - felismerve a magyarországi holtágak védelmének szükségességét, amelyek Európa vizes élőhelyeinek kiemelt értékeit képviselik - 24/1997. (III. 26.) OGY határozatával összehangolt intézkedések meghozatalát rendelte el és felkérte a kormányt a feladatok pontosítására. Ennek egyik eredménye volt, hogy jogerőre emelték a holtág-kategorizálás rendjét, nevezetesen: a szentélytípusú, a bölcs-hasznosítású, a gazdasági célú, és végül a megszűnő holtágak kategóriáit. Mindegyik kategóriához tervezési útmutató készült és irányelv a feladatok végrehajtására. A munka azonban forráshiány miatt hamar abbamaradt. A holtágak rehabilitációs programjának végrehajtása nem vízügyi döntés kérdése, hanem kormányzati akaraté. Az előkészítő munkák leporolása után a munka elkezdhető, de a végrehajtás erősen forrásigényes. Az eredmény a zavaros tulajdonviszonyok miatt nehezen realizálható, a természetes vizekhez való hozzáférés újkori szűkülése miatt azonban ez a kérdéskör fokozott érdeklődésre számíthat. 2.2. Elsivatagosodás ellen: vidékfejlesztést! Hogyan tudjuk megakadályozni az ország 8-10%-nyi területének elsivatagosodását? Ez a kérdés lényegében a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak meg
