Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Szlávik Lajos: 125 éve épült a Fehér-Körösön a Gyulai duzzasztómű
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 167 16 talicskával tudtak egy köbméter földet elszállítani. A munkákat végző közmunkások a munkaterület közelében éltek félig földben, félig fölötte, gallyakkal, gazzal, náddal, sással fedett kunyhókban. Jelentős esemény volt ez a hatalmas munka annak idején, hisz alig két év alatt készült el. Mint az osztrák császári birodalom legnagyobb közmunkáját, 1857. május 26-án I. Ferenc József és Erzsébet császárné is megtekintette. A látogatók végigmentek a fellobogózott baloldali töltésen a munka kezdőpontjától Szanazugig (ahol most a KÖVIZIG árvízvédelmi központja van). Ennek emlékére Erzsébet királynő tragikus halála (1898. szeptember 10.) után hét kőrisfát és egy tölgyfát ültetett el itt a gyulai székhelyű Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat. Erzsébet királynő kedvencei voltak az ilyen terebélyes fák. Az elültetett fák emlékét ma is emléktábla őrzi. A Gyula—Békési-nagycsatorna ásása és töltésének építése 1858-ban fejeződött be. Az új mederásással a Fehér-Körös 24 654 m hosszú kanyarulatát vágták le. Ezzel a folyószakasz vizének esése megkétszereződött. A Gyula-Békési-nagycsatornát a Gyula és Szanazug közötti szakaszon 1878 óta nevezik Fehér-Körösnek és a Szanazugtól Békésig terjedő szakaszon pedig Kettős-Körösnek (2. ábra). A Fehér-Körös vizének elvezetése után víz nélkül maradt a Gyulán és Békésen áthaladó meder, a Gerla melletti Fehér-Körös-ág (Gerlai-holtág) és a Csabán keresztül folyó - az 1777-1778-ban „egyedül a csabai nép által ásott” - 14,2 km hosszú hajózó út és faúsztatást szolgáló csatorna. Elmúlt az árvízveszély, de Gyula, Csaba és Békés városokból kizárták az élővizet, aminek hiányát nagyon megsínylette e három település. Ezekben a vízfolyásokban csak pangó vizek maradtak vissza, ami közegészségügyi szempontból veszélyes góc lett. Ezután Gyula és Csaba város mindent elkövetett, hogy településük újra élővízhez jusson. A holttá vált Fehér-Körös-ág vízellátása érdekében, többszöri hosszú tárgyalások eredményeként, az 1863-as katasztrofális aszályos év után, 1864-ben, a három érdekelt város (Gyula, Csaba, Békés) létrehozta a Pél-Gyula-Csabai Élővíz-csatorna Társulatot. E társulat megásatta a Beszédes JózseE-féle József nádor-malomcsatorna és a Csohos-ér találkozási pontjától Gyuláig, az egykori Fehér-Körös medréig a 8086 fm hosszú Pél-Gyulai Élővíz-csatornát. E csatornán keresztül 0,7 m3/sec vízmennyiséget jutattak a Gyulán, Csabán és Békésen átfolyó Élővíz-csatornába, de ez a mennyiség, csupán 30-40 cm-es elposványodott állóvizet tudott biztosítani. Mivel ez a csatorna sem a frissvíz ellátási igényeket, sem az árvízvédelmi szempontokat nem elégítette ki teljes mértékben, újabb 6 Beszédes József (1787-1852) 1836-tól a Körös-vidék „igazgató vízmérője”; tervei szerint épült meg József nádor-malomcsatoma.
