Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Szlávik Lajos: 125 éve épült a Fehér-Körösön a Gyulai duzzasztómű
168 Szlávik Lajos: 125 éve épült a Fehér-Körösön a Gyulai duzzasztómű megoldást kellett keresni. Számos terv született, átmeneti műszaki megoldásokat alkalmaztak ugyan, de a három városban az Élővíz-csatorna stabil vízellátásának megoldása még további 30 évig, 1896-ig váratott magára. 4. A gyulai duzzasztómű gondolata és terve Az Élővíz-csatorna nem elégséges vízellátása állandóan foglalkoztatta a szakembereket. Felmerült az a gondolat, hogy ne a József nádor-malomcsatomából, hanem közvetlenül a Fehér-Körösből táplálják friss vízzel, egész esztendőben az Élővíz-csatornát. A Gyulai Folyammémöki Hivatal elgondolását az Élővízcsatorna vízellátásával kapcsolatban a Földmívelésügyi Minisztérium elfogadta, és 1894. február 6-án kelt, 7120/1894. sz. rendeletével utasította a Folyammémöki Hivatalt a szükséges tervek elkészítésére. A duzzasztómű helyéül a Gyula-Békési-nagycsatorna felső végét választották. Békés megye alispánjának 10790/1895. sz. engedélye alapján a duzzasztóépítés előtt az alábbi munkákra került sor, amelyekkel 1995-ben el is készültek (5. ábra):- a Fehér-Körös és a gyulai felső körgáti zsilip közötti 1431 m hosszú (régi Fehér-Körös) tápcsatorna kialakítása;- rendezték Gyulán, Csabán és Békésen a 37 411 m hosszú Élővíz-csatornát,- a Fehér-Körös bal oldali töltését az építkezés térségében 223 m hosszúság ban 20 méterrel kijjebb helyezték;- tápzsilipet építettek 2 db 1,50 m átmérőjű körszelvényű csővel, melyen keresztül 3,31 m3/sec vízmennyiség folyhat az Élővíz-csatornába. Az 1895-ben megépített tápzsilip és az 1896-ban elkészült duzzasztó terveit a Gyulai Folyammémöki Hivatal készítette Gallacz János1 irányításával, Steineker Gábor főmérnök és Pósa Károly vízmémök közreműködésével. Mindkét létesítmény építésére versenytárgyalást hirdettek, melyet a három ajánlattevő közül, mint legolcsóbb, Meloccó Leonárd budapesti vállalkozó nyert el. Az építkezés művezetője Pósa Károly volt. Több társulat összevonásából létrejött az Alsó-Fehér-Körösi Armentesítő, Élővízlevezető, Belvíz-szabályozó és Vízhasznosító Társulat, amely szervezeti keretet nyújtott a duzzasztó megépítéséhez, összefogta az érdekelteket, közreműködött a munkák pénzügyi fedezetének előteremtésében. A tervezett gyulai duzzasztóműre és a hozzá csatlakozó 39 km hosszú Élővízcsatornára jelentős szerep hárult a térség vízviszonyainak szabályozásában, vízgazdálkodásában. 7 Gallacz János (1849-1901) mérnök, királyi műszaki tanácsos
