Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2.fiizet 143 2. kép. A zsilip üzembe helyezése utáni állapot A kivitelezés szerződéses határideje 1906. október 31. volt, ami kétszeri halsztás után (vis major, tervmódosítás, árhullámok miatt) 1908. június 30-ra tolódott. Az I. világháborúban, az 1918-as harcok és a forradalom során a zsilip gazdátlan volt, sérüléseket is szenvedett. Kijavításának szükségességére az 1921. évi áprilisi árvíz figyelmeztetett, és végül - nagyon szűk költségkeretből - az árvíz után a javítások el is készültek. 1926-ban újabb korszerűsítés vált szükségessé. A határfolyóvá vált Duna szabályozatlan jéglevonulása miatt megsérültek a jégvédő müvek és a felvízi szádfalazás is. A költségvetési hiány jellemezte az egész mü sorsát. Terv maradt a hajózsilip és a további lépcsők sora is. Az eredendő célt, az árvizeknek a Hanságba és Rábaközbe jutását viszont e müvei sikerült megakadályozni és a Mosoni-Duna Rajka és Dunaszentpál közötti szakaszán kizárták a dunai árvizeket, így a zsilip a sikeres műszaki megoldások közé sorolható. 4. A rajkai zsilip történelmi jelentősége a II. világháborút követően A rajkai (csúnyi) zsilipnek a térség vízgazdálkodásában, a vizek rezsimjének szabályozásában betöltött kulcsszerepére tekintettel aligha volt meglepő, hogy a zsilip Magyarországon tartása rendkívül fontos magyar igényként fogalmazódott meg a párizsi békekonferencián, illetve, hogy ezt az igényt később a békeszerződésben is respektálták:
