Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
144 Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán „Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsun községeket a jelen Szerződéshez I/A. alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területükkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határ ezen a szakaszon a következőképpen állapíttatik meg: attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának 1938. évi január hó 1-jén fennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határ addig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra 35 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobb partjáig addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól keletre 3,5 kilométerre) fekszik s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fővonalában az 1938. évi január hó 1-jén fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvő zsilip és visszaeresztő csatorna magyar területen maradnak. A fent leírt határok a jelen Szerződés I. számú mellékletét alkotó I. és I/A. jelű térképeken láthatók.”5 A térképbe azonban tévesen rajzolták be a határvonalat, az a dunacsúnyi védőgáttól a visszaeresztő csatorna déli oldalán haladt, a rajkai zsilip eme fontos tartozékát Csehszlovákiának juttatva. Magában a szövegben is ellentmondás keletkezett. A. Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottságban heves vita lobbant fel emiatt. A magyar Határrendező Bizottság határkijelölő albizottságának tagjai 1947. október 2-án a Belügyminisztériumban „eligazító” ülést tartottak.6 Ez az ülés volt az, amelyen megfogalmazódott a magyar tárgyalási stratégia. Eszerint legelőször Rajka 1938. január 1-i, tehát az első bécsi döntést megelőző kataszteri határához kell ragaszkodni, mellyel Magyarországon marad Rajka teljes kataszteri területe, beleértve a Gútor-sziget egészét is. Amennyiben ezt az álláspontot nem lehetne sikerrel képviselni, akkor Rajka község Trianon előtti, 1918. évi kataszteri határában kell megállapodni. Ezzel ugyan Magyarország a Gútor-sziget nagy részét elveszíti, de a rajkai zsilip visszaeresztő csatornáját 5 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában. 1. Cikk 4. c) és 1. Cikk 5. 6 Az ülésen jelen voltak: dr. Kiss Roland belügyi államtitkár, az albizottság elnöke, dr. Szondy Viktor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Külügyminisztérium, dr. Ossvald György miniszteri osztályfőnök és dr. Mikó Tibor miniszteri osztálytanácsos a Miniszterelnökség, Czebe Jenő vezérkari alezredes és Bene András százados a Honvédelmi-, Telbisz Károly gazdasági felügyelő a Földmívelésügyi-, dr. Bartha József miniszteri osztályfőnök a Közlekedésügyi- és Hazai István miniszteri osztályfőnök a Pénzügyminisztérium képviseletében.
