Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán

142 Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán A kiviteli munkát versenytárgyalás alapján a Magyar Építő Rt. (Pozsony) nyerte el, a magasépítményeket a szintén pozsonyi Duiyay Antal vállalata készí­tette, a vasszerkezeteket pedig a győri MA V gépgyár gyártotta le. A munkaterü­letet 1905 márciusában adták át a vállalkozónak, aki a munkát saját kockázatára kezdte meg, mert a terveket még nem hagyták jóvá. A munka 1905. április 5-én indult meg a földmunkával és a baloldali szertár, valamint a felügyelői lakás épí­tésével. A szertárépületek tetőszerkezetét a Danubius gyár szállította. Az alapgödör 30,4 m széles és 27,5 m hosszú volt. Ezt a munkagödröt 30 cm vastag és 11,00 m hosszú, hornyolt, kovácsoltvas saruval ellátott, fenyő szádpal­lókból készült szádfallal vették körül. A szádfalazás három gőz-cölöpverővel készült. A víz alatti betonozást, amely 1905. szeptemberében kezdődött, az Aktiengesellschaft für Betonbau, Diss und Co. cég végezte, mint alvállalkozó. A víz alatt betonozott réteg vastagsága 1,5 m, amelyre a munkagödör víztelenítése után szárazon még egy 1 m vastag réteget betonoztak. A víz alatti betonozást tutajon, úszó tölcsér segítségével tervezték végrehajtani, két egymásra merőleges irányban haladva. Ily módon azonban nem lehetett a mun­kát végre hajtani, mert a tutajok az egyenlőtlen terhelés miatt megbillentek, és a betonréteg is egyenetlenné vált. Emiatt, 1905. december 4-én a munkát átmenetileg leállították. A hibák kiküszöbölésére a tutajokat a szádfalakon mozgó darukra füg­gesztették. A szádfalmenti szögleteket, amelyeket tölcsérből nem lehetett kitölteni, daruval mozgatott, nyitható fenekű faládák segítségével betonozták be. A víz alatti betont öt hónapig hagyták szilárdulni. Ezután öt gőzszivattyúval leszívták az alapról a vizet. Az építés során tervmódosítást fogadtak el. Ennek értelmében a középső pillérbe takaréküregeket építettek, s ezeket boltozattal fed­ték le. A betonpilléreket és oldalfalakat faragott kővel burkolták. A zsilip építé­séhez a kő testeket a Dunán uszályokon szállították a helyszínre. A zsilip építése nagyrészt kézi erővel történt. A fontosabb elvégzett munkák, felhasznált anyagok mennyisége (Kertai 1963): 74 847 m3 kotrás 3 050 m3 kőkotrás 60 275 m3 földfeltöltés 2 825 m3 kőbeépítés 2 422 m3 kőburkollat 399 m3 faragottkő-falazat 411 fm szádfalazás 29 115 kg kovácsoltvas szerkezet 568 kg öntöttacél szerkezet 5 120 m3 beton

Next

/
Thumbnails
Contents