Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
26 Várnái József: Vízválságos Magyarország Ezek a változások összehangolt beavatkozást, megelőző intézkedést kívánnak, de minden ilyen jelenség nyilvánosságra kerülésekor a vízügyet kérdezik, a vízügyi intézkedéseket várják el, miközben a jelenségek okai nem vízügyi eredetűek. A jelenségeknek csak közvetítő, hordozó, elszenvedő eleme a víz. Az okok az éghajlatváltozásban, az iparban, a mezőgazdaságban, a vizek túlhasználatában, a hulladék és a gyógyszerek kezelésében keresendők. Ráadásul a beavatkozás, vagy megelőzés hatékonyságát rontja, esetenként magát a beavatkozást lehetetleníti el vagy késelteti, hogy a vizek mennyiségi és minőségi kezelése szakmailag teljesen megmagyarázhatatlanul - és a világon, tudomásom szerint, egyedül hazánkban - külön szervezethez, sőt szervezetekhez (megyei kormányhivatalok, FM, ITM, BM, és még az egészségügy is) tartozik. A vízválság vizminőségi területen várható megjelenése elő van készítve. És ebben a hierarchiában még az intézkedésekért felelős sem található meg. 1.1.4. A szennyezett vizek kezelése, elhelyezése A kommunális szennyvizek hazai elhelyezése rendezetlen. Hozzávetőleg 1000 településnek nincs szennyvíztisztítása. A szennyvíztisztító telepekről kikerülő vizek minősége gyakran nem felel meg az előírásoknak, hasznosításuk minőségi kifogások miatt nem biztonságos. Ugyanakkor a következmények megjelennek a csatornák eutrofizációjában, azok vizeinek minőségéből kimérhetők. A mezőgazdasági elhelyezésnek alapvető akadálya, hogy az érintettek (a szennyvíztelep üzemeltetője és a mezőgazdasági termelő) nincs érdekelve abban, hogy szennyvizet, vagy szennyvíziszapot fogadjon, ráadásul ezt ma törvény is tiltja, mert a túlhajtott EU megfelelési kényszerünk miatt a szennyvíziszap veszélyes hulladéknak minősül, ami hihetetlen drágává teszi annak ártalmatlanítását, amit - akár szükség van rá, akár nincs - végre kell hajtani. IGEN! Hazánkban is jól kirajzolódnak a vízválság jelei, pedig nálunk ez nem szükségszerű, különösen nem a Kormány által 2017-ben elfogadott, de elemeiben soha végre nem hajtott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) birtokában. Megfelelő kormányzati intézkedésekkel a fentiekben vázolt problémák hol kisebb, hol nagyobb beavatkozást kívánó döntésekkel és forrásbiztosítással megoldhatók. 1.2. A fenntarthatósági követelmények érvényesítésének vízgazdálkodási kapcsolódásai Az alábbiakban jórészt Bartus Gábornak, a BME oktatójának, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács titkárának tanulmányaira és cikkeire
