Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 25 tervei 2016-ban elkészültek, de a hullámtér és helyenként a nyílt ártér beépítettségének, benőttségének korlátozása vagy tiltása mind az érintett tulajdonosok, mind a természetvédelem részéről ellenállást válthat ki, ezért politikailag kockázatos, nem született meg a döntés a tervek megvalósítására. Vagyis inkább növeljük az árvízi kockázatot, ezzel a vízválság bekövetkeztének valószínűségét. A belterületek védelmének hiányosságaira a közelmúlt jelentős nagycsapadékai világosan felhívják a figyelmet, amikor településrészek kerülnek víz alá, szennyvízben úsznak az utcák és a pincék. Ilyenkor a problémák keletkezésének okait keresve egy rövid ideig fókuszba kerül, hogy a települések vízgazdálkodásának - beleértve a csapadékvízzel való gazdálkodást is - nincs gazdája. 2014 óta folyamatosan jelezzük, hogy sem az önkormányzat, sem a közüzemi vállalat, sem az állami vízügyi szolgálat nem nevesített felelőse a feladatok végrehajtásának. Az éghajlatváltozás miatti szélsőségek gyakoribbá válása következtében a hazai vízválság egyik gyökere vízgazdálkodásunk széttagoltságával vagy éppen gazdátlanságával van összefüggésben. A belvízzel való gazdálkodás elégtelensége a mezőgazdasági termelést kockáztatja, a közlekedést akadályozza és a kül- és belterületi objektumokat kárositja. Ennek egyik oka a vízgazdálkodási társulatok megszüntetése, illetve gazdasági ellehetetlenítése, amit az állami szerepvállalás e területen történt túlvállalásával igyekeztek kompenzálni. Miközben az állami vízügyi szervezetek az egyébként is szűkös fenntartási forrásaikból mindezeket nem képesek finanszírozni (8 ezer km csatorna és műtárgy állományhoz további 24 ezer km létesítmény üzemeltetésének feladatát kapta vízügy, de erőforrásnövelés nélkül). A forrás hiányát egy ideig (az igazgatóságoknak jelentős többlet adminisztrációs feladatot jelentő) közfoglalkoztatási program mérsékelte, még akkor is, ha annak hatékonysága messze elmaradt az ugyanennyi munkának géppel történő elvégzéséhez képest. Mára a közfoglalkoztatás visszaszorult, az igazgatóságok feladatai nem csökkentek, a karbantartottság a műszaki igényszinttől elmarad. Ez a jelenség az egyik rejtve maradt, de a felszín alatt feszítő, a lehetőségek kihasználásának elmaradására figyelmeztető, a vízválságot siettető hazai rendezetlen ügy. 1.1.3. Vizeink minősége Vizeink minősége az ország éghajlatának lassan mediterránná válása mellett, azzal párhuzamosan egyre több problémát okoz. Ilyen jellegű nagy nyilvánosságot kapott jelenség a Balaton algavirágzása, a folyóink PÉT palack terhelése, az immár ivóvízben is kimutatható (a fogyasztó felé nem tisztázott) gyógyszermaradvány- és mikroműanyag-koncentráció növekedése vagy a talajvizek és helyenként már a rétegvizek elszennyeződése.
