Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Reich Gyula, Jancsó Béla, Nagy Zsuzsanna, Búzás Kálmán: ITVT - integrált települési vízgazdálkodási terv
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 85 Az 1TVT tervezés folyamatának egyfelől be kell épülni a településfejlesztési tervezés folyamatába, másfelől szerves részét kell, hogy képezze a vízgyűjtőgazdái kotlási tervezésnek is. A vízhez kapcsolódó folyamatok leskálázott eredői az ITVT-n keresztül települési szinten is megjelennek, ezáltal a település területén funkcionális és meghatározó peremfeltételeket adnak térben és időben (napi, éves és hosszabb időtávra nézve). Az IT VT elkészítése eljárási rendből és a műszaki megvalósítás technikai lépéseiből áll. Az ITVT tervezés folyamán különösen három kiemelt tématerülettel kell foglalkozni: (1) Fel kell dolgozni és ábrázolni kell települési szint feletti vízgazdálkodással összefüggő alapterveket, megjelenítve azok adatbázisait, utalva azok kapcsolódásaira is. (2) A települési vízgyűjtő elvet megjelenítve fel kell tárni és le kell írni a települési vízgazdálkodással összefüggő belső folyamatokat és települési szinten fontos vizes rendszerelemeket, rögzíteni azok hidrológiai alapadatait (vagy azok kötelezően használandó forrásait). (3) Rögzíteni kell az egyes, települési szinten vízgazdálkodással összefüggő feladatok felelőseit, a szolgáltatókat és a hatósági jogkörben eljáró szervezeteket. A települési vízgazdálkodással összefüggő folyamatok tekintetében a település kitettségének 3+1 dimenziós vizsgálatát célszerű érteni. Ezzel a háromdimenziós térben az adott település vizeinek időbeli alakulása, így a vízhiányok és többletek, a térben értelmezhetővé és számszerüsíthetővé válnak, olyan módon, hogy optimális esetben a fejlesztési stratégiákhoz kapcsoltan visszacsatolást is jelentsenek. Ezen folyamatokat precízen csak modem, a digitális vízgazdálkodás eszközeivel (ún. szimulációs modellekkel) lehet vizsgálni és leírni. Tekintve, hogy ez összetett és időigényes folyamat, így az ITVT folyamatában, organikusan fejlődve tudja elérni végső formáját. VGT célja a felszini, felszín alatti víztestek és víztől függő ökoszisztémák minimálisan jó állapotba hozása/megtartása. A mennyiségi és minőségi kritériumokat víztestenként határozza meg, és ez alapján határozza meg ezek éves és adott időtávú időablakára vonatkoztatott minimum megfelelési elvárásait viztestenként. Ez tekintendő egy tervezési részegység-szintnek. Ezáltal a VGT nem foglalkozik települési szintre lebontva a vízgazdálkodási feladatokkal, továbbá a települési szinten vannak olyan időlegesen és állandó vízfolyások, ill. vízzel borított felületek (települési szintű, érintettségű), amelyek szintén nem szerepelnek a VGT adatbázisban, de a települési szinten fontos szerepet játszanak. Az ÁKK és a VKI összhangjának kezelését célzó COM (2004) 472. számú állásfoglalása rámutat arra, hogy az árvízkockázati kezelésben az urbanisztikai
