Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Reich Gyula, Jancsó Béla, Nagy Zsuzsanna, Búzás Kálmán: ITVT - integrált települési vízgazdálkodási terv
86 ITVT — Integrált települési vízgazdálkodási terv kritériumokat ugyanúgy számba kell venni, mint a hidrológiai kockázatokat, sárlavinákat, és egyéb természeti vízzel kapcsolatos pusztításokat, valamint az árvízkockázat-kezelés ökológiai kritériumait is. Ennek alapján tehát (elöntés) biztonsági szinteket a településekre is ajánlatos megállapítani, elősegítve a komplex tervezést. Fel kell oldani azt a helyzetet, hogy míg például a kisebb vízfolyások esetében is beszélünk árvízbiztonságról, addig az egyéb vízelvezető rendszerekre vonatkozva jelenleg nincs ilyen megállapítva. A VGT és AKK alapján a befogadók maximális terhelhetősége (hozam és minőségi kritériumok) a települések esetében, mint alapadat kezelendő, tehát mint kiinduló alapinformációt kell figyelembe venni a csatornahálózat és települési csapadékvíz-gazdálkodási tervek készítésekor. Ebből építkezve a település már meg tudja határozni azt a társadalmilag elfogadható szinthez rendelt biztonsági szintet, amelyet az esetleges vizek okozta károk elleni felkészülésben, a hosszú távú csapadékvíz-gazdálkodási koncepciókban figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a mindent kielégítő ITVT megalkotása igen összetett, és sok alapadat és információ együttes kezelését igényli, így ennek az állapotnak az elérését célszerű ütemekre bontani. Az egyes ütemek egymásra épülhetnek úgy, hogy azok folyamatos fejlődés mentén biztosítják a komplex, korszerű ITVT megalkotását. Az egyes ütemek tekintetében célszerű követni a településrendezési tervezés időhorizontjait, azzal párhuzamosan haladni, különös tekintettel a megalapozó vizsgálat tartalmi azonosságára. 1. ütem: Cél az alapcélok és elvek megfogalmazása a települési vizek tekintetében a település részére. Célja, hogy kijelölje az adott település ITVT készítéséhez szükséges alapadatok körét és feltárja azok hiányosságait, rávilágítson a települést érő vízgazdálkodással összefüggő problémákra és azokat térképen jelölje. Az 1. ütem eredményeképpen létre kell hozni az első digitális alapadat-tárat a település vonatkozásában, amelyet alapadatként kell kezelni a települést érintő, vízzel összefüggő tervezések esetében. Az 1. ütem feladata továbbá a település vízgazdálkodási rendszereire vonatkozóan a szakszerű alapmonitoring hálózat kiépítésére vonatkozó megalapozó vizsgálat, azaz az időszakos és hosszú távú mérések szükségességének meghatározása, üzembe helyezése és a folyamatos működtetés feltételeinek a megteremtése. 2. ütem: Az első ütemben meghatározott adatok előállításának folyamatát és minőségi ellenőrzését követően kell, hogy megtörténjen azok digitális adatbázisba rendezése. A 2. ütemben megtörténhet az első, átfogó elemzések elvégzése. Az 1. ütemben meghatározott célok és elvek mentén megtörténik
