Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
24 Várnái József: Vízválságos Magyarország 1.1.1. Vízhozzáférés Ha az élet fenntartásához leginkább szükséges hálózati víz jelenlétét és biztonságos hozzáférését az ivóvíz hálózat állapota, a szolgáltatók gazdasági stabilitása és működési biztonságuk oldaláról ítéljük meg, mondhatjuk, hogy helyzetük kritikus. Robbanó tölteten ülünk és már ég a gyújtózsinór, mert a fejújítási ciklusidő 250 év, ami értelmezhetetlen, az országosan becsült 30%-os hálózati veszteség sok, és az is aggasztó, hogy szinte valamennyi szolgáltató gazdaságilag veszteséges. A híradások szinte naponta számolnak be ivóvíz-szolgáltatási kiesésekről, minőségi problémákról. A másik figyelmeztetés a gazdaság, elsősorban öntözés, üdülés, rekreáció fejlesztésének vízhiányos állapot miatti elmaradása. Igaz, a vízügy jelenti, hogy 350 ezer ha öntözési igényt képes kis felújítással kielégíteni (ekkora területet már öntöztek Magyarországon), de az öntözőfürtök egy részét az 1960-as években nem a jó mezőgazdasági adottságú területen építették ki, hanem a rossz adottságú Tsz-ek versenyhátrányát igyekeztek ezzel kompenzálni. A vízszolgáltatás, a készletek rendelkezésre állása - annak erős időjárás függősége miatt - bizonytalan, ezért valójában a víz nem áll sem a mezőgazdaság, sem az ipar (Paks), sem az üdülés, rekreáció (a Tisza hajózhatósága, holtágak üdülési és sport célú igénybevétele vagy dombvidéki tározók) rendelkezésére. Ennek alapvető oka az emelt szintű vízterek (különösen a gravitációsan tölthetők) létrehozásától való politikai félelem és döntésképtelenség. Illetve, az így megteremtett tározóterekből a vizek továbbvezetésére alkalmas gravitációs csatornahálózat megépítésének EU általi kötöttsége és a hazai határozatlanság (a Homokhátság 1992 óta van napirenden, a CIVAQA 1999 óta). Új jelenség, hogy a vízpartokhoz történő hozzáférés korlátozásának félelme, itt-ott ténye kezd testet ölteni. A Balaton mellett a vízpartokhoz való hozzáférés szűkülése már régóta jelen van, de a parti területek magánkézbe kerülésének újabb hulláma az amúgy is korlátozott hozzáférést új megvilágításba helyezi, mert ez igaz a Velencei- és a Fertő-tóra is. Felértékelődnek a holtág rehabilitációs munkák (Pálfai 1996, 1998, Varga-Vámdi 2010), a mesterséges vízterek létesítése iránti törekvések. 1.1.2. A sok víz problémája A sok víz okozta károk három jól meghatározható területen fenyegetnek válsággal. Az egyik a folyók árvize, a másik a települések helyi vízkárai, a harmadik a hazai sajátosságként jelentkező belvízi károkozás. A folyók árvizeinek kártételei ellen műszaki létesítmények építésével igyekszünk védekezni, ami drága, jelentős kockázatot hordoz és teremt, miközben kihasználatlanul hagyunk egy evidens védelmi beavatkozást: a nagyvízi medrek rendezését. A nagyvízi meder kezelési
