Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
62 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép hogy erről a társadalmat, a gazdasági szereplőket folyamatosan tájékoztassa, és biztosítsa azokat az eljárásokat, amelyek megteremtik és lehetővé teszik az érdekegyeztetéseket, és az azok során megszületett eredmények betartatását. Az Alaptörvény vizeink közös nemzeti örökséggé nyilvánításával kiemelte a jelen és jövő nemzedékek, mint közösség érdekét, és alkotmányos kötelezettséggé tette a különböző vízhasználatokhoz fűződő egyéni érdekek összehangolását, biztosítandó az életfeltételt jelentő vízkészletek mennyiségi és minőségi megóvását. Hangsúlyozandó, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítását lehetővé tevő kutak létesítésére és működtetésére vonatkozó szabálykövetés ellenőrzésének és kikényszerítésének elmaradása az egyéni érdeket a közösség érdeke fölé emeli, és lehetővé teszi, hogy engedély nélküli, vagy mások, valamint a közösség jogos igényeit figyelmen kívül hagyó fejlődési folyamatok induljanak meg, erősödjenek meg. Az állam kötelezettsége a saját mulasztására visszavezethető folyamatok megfordítása, s ehhez társadalmi egyeztetésen alapuló cselekvési program kidolgozása és végrehajtása. A cselekvési program akkor lesz sikeres, ha a valós helyzet felmérése után úgy érvényesíti a vizek védelmét, a vízkészletekkel való felelős gazdálkodást, hogy közben segíti az egyén és a helyi közösségek alkalmazkodását is. 3.3. Intézményi fejlesztések szükségessége A hazai vízgazdálkodás intézményrendszere az elmúlt harminc évben dezintegrálódott. Ez súlyos akadálya az integrált vízgazdálkodásnak, és így a fenntartható fejlődésnek. A kor kihívásainak megfelelő intézményrendszer hiánya erősen nehezíti tehát a helyzetet és így a hatékonyság jelentős kerékkötője. A klímaváltozás, melynek hatásai elsősorban a hidrológiai ciklusra hatnak, új kihívások elé állítja a magyar hidrológiai és meteorológiai szolgálatokat. Ha valóban elfogadjuk a hidrológiai ciklus integráló szerepét - márpedig más logikus választásunk nincs akkor annak bármely helyen való szétvágása önkényes, mert sérti az integritás elvét. A hidrológiai ciklus atmoszferikus és szárazföldi körforgásra történő szétválasztása is ilyen. Még inkább sérti ezt az alapelvet, ha a terresztris alrendszerben a felszíni és felszín alatti vizek menynyiségi és minőségi adatait intézményi szinten is elkülönítve kezeljük - ami a mai sajnálatos helyzet. A felszín alatti víztartókkal kapcsolatos kutatási és rendszeres mérési programok szintén dezintegrálódtak, így azokat a feladatokat, amelyeket korábban a VITUKI és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) - együttműködésben a vízügyi igazgatóságokkal - sikeresen összehangoltak, mind a talajvizek, mind a mélyebben fekvő telített zóna folyamatait illetően lényegében szétestek.
