Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 49 Ebben az időben még jelentéktelennek mondhatjuk az engedély nélkül épített kutak számát, de ennek a ciklusnak a vége felé már megjelentek kisebb, ún. melléküzemági és magán kivitelezők is, akik országos ismertséggel nem voltak regisztrálva, kikerültek az engedélyezésre és ellenőrzésre jogosult hatóságok látóköréből. Ekkor még a vízügyi igazgatóságok feladata volt többek között a vízügyi felügyeleti munka keretében az engedélyezett vízimunkák, vízilétesítmények ellenőrzése és az engedély nélküli vízimunkák, vízilétesítmények felderítése is. 2.3.2. Az 1990 utáni években a) A kútfúrással foglalkozó állami vállalatokat részben privatizálták, részben felszámolták. Ekkor több kisebb-nagyobb kivitelező vállalkozást alapítottak, ugyanakkor megszűnt a vízkútfúró kivitelezők országos nyilvántartása. Kezdetben még volt némi ráhatása a vízügyi szerveknek, ugyanis eleinte a vízügyi igazgatóságok ellenőrizték az új vállalkozások személyi és tárgyi feltételeinek meglétét - ők adták ki a vízkútfúrási jogosultságot/engedélyt -, de jellemzően 2010-től ez megszűnt. Vagyis ma senki nem ellenőrzi azt, hogy a kútfúrási tevékenységre alapítandó/alapított vállalkozások, vállalkozók megfelelnek-e az általános szakmai feltételeknek (vízkútfúró végzettség, vizsgáztatott fúrógép stb.), csupán a vállalkozási feltételeket vizsgálják a vállalkozások bejegyzésekor. A működési engedély nélkül dolgozó kontár kútfúróknak — akiknek nagy része vállalkozásszerű rendszerességgel dolgozik - semmiféle feltételnek nem kell megfelelniük, senki nem vizsgálja a tevékenységüket. A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat Kútrendezési Munkacsoport (továbbiakban MMK Kútrendezési Munkacsoport) 2020-ban a kútfúrással foglalkozók számát országosan 2500-ra becsülte, közülük 100-150-re tette az engedéllyel rendelkező kútfúró vállalkozókat, vállalkozásokat. b) Kiadásra került a vízgazdálkodásról szóló új törvény (Vgtv.), többször változott a területi vízügyi szervek felépítése. A vízjogi engedélyezés és az ellenőrzés feladata 2003-ban a vízügyi igazgatóságoktól az - alapvetően a hatósági osztályokból létrehozott — vízügyi felügyeletekhez került, majd 2004-ben annak teljes állománya átkerült a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vizügyi felügyelőségekhez (továbbiakban felügyelőségek). A felügyelőségekhez a kutakkal foglalkozó szakemberek így - nem egységesen, de - nagyrészt nem kerültek át, hanem a vízügyi igazgatóságoknál maradtak. Az engedélyezés keretében ugyan megmaradt a vízügyi igazgatóságok szakvéleményező szerepe, de ez az érintett területi szervek személyi kapcsolataitól függően működött jól, kevésbé jól, vagy rosszul. A kutak vízjogi létesítési engedélyének kiadási időtartama nem ritkán a fél-egy évet is elérte. A vízjogi engedélyek kiadásának eljárási díja - a bevont
