Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
50 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép számos szakhatóság közreműködése miatt - az építési engedélyekhez mérten nagyon megnőtt. A kutak építésének ellenőrzése és az engedély nélküli kutak (mint vízilétesítmények) felderítési tevékenysége gyakorlatilag megszűnt. Sem létszám tekintetében, sem szakmailag nem volt az ellenőrzésre megfelelő személyi állomány a felügyelőségeken, de a szándék sem volt meg az ellenőrzésekre. Többször felmerült, hogy a vízügyi igazgatóságok szakembereit vonják be az ellenőrzési feladatokba, de ez csupán gondolat maradt. A vízügyi hatósági feladatok a felügyelőségektől 2014. év elején egy rövid időre visszakerültek a vízügyi igazgatóságokhoz, aztán az év második felében a vízvédelmi hatáskört is átvéve a katasztrófavédelmi igazgatóságok kapták meg ezt a feladatot. A feladat átvétele a személyi állomány és a vízikönyvi nyilvántartás áthelyezését is jelentette. A Vgtv. szabályozásából a vízügyi felügyelet, mint feladat, átalakításra került, napjainkban az engedély nélküli kutak felderítése - tényleges előírásként - nem, csak beleérthetően feladata a vízügyi hatóságoknak. 1990 előtt a vízügyi igazgatóságokon a hatósági osztályok dolgozói mellett a szakosztályok dolgozói is végezték a vízimunkák, vízilétesítmények ellenőrzését. Ezek a munkatársak a feladatkörök módosítását követően is túlnyomó részben a vízügyi igazgatóságokon maradtak és a szakember hiányt a vízügyi hatóságok átszervezésénél azóta sem pótolták. A Vgtv. 1995. évi kiadásával csaknem egyidőben (már 1996-ban) az önkormányzatjegyzőjének hatáskörébe került — többek között — a háztartási vízigény kielégítésére szolgáló talajvizet feltáró kutak engedélyezése (helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör). Általánosan elmondható, hogy a polgármesteri hivatalok mind a mai napig nem rendelkeznek a kutakkal kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges szakemberekkel. Nem kaptak segítséget az engedélyezett kutak egységes nyilvántartásához, és tapasztalat szerint nem is kezelték kiemelt feladatként a kutakkal kapcsolatban rájuk rótt vízgazdálkodási hatósági feladatok teljes körű ellátását. A hivatalok saját megfontolások szerint tartják nyilván a kiadott engedélyeket, melyeknek az adatai nem jutnak el a vízkészlet-gazdálkodásért felelős vízügyi szervekhez. A Vgtv. a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak esetében a felszín alatti vízkészlet használata fejében vízkészletjárulékot (VKJ) nem állapít meg. Időnként a lakosság körében felmerül az a hiedelem, hogy az ilyen kutakra is kell majd VKJ-t fizetni. Ezek az „álhírek” is a kutak engedélyezésének elkerülésére sarkallták/sarkallják az állampolgárokat. Az engedély nélküli kutak problémaköre az öntözőkutakat is érinti. Az újabb, szakmailag aggályos jogszabályi változások miatt erre a 2.5.1 fejezetben térünk ki.