Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
48 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép 4. kép. Ami csak belefér egy nyitott, „üzemen kívüli” (felhagyott) ásott kútba... [Lénárt L. felvétele, 2014] 2.3. Az engedély nélküli kútépítések növekedésének okai, azok mennyisége Az engedély nélkül épített kutak számának növekedését a társadalmi, gazdasági változások befolyásolják; ezt vázlatosan és csak a szükséges részletességgel tekintjük át. 2.3.1. 1990 előtt A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény hatálya alatti időben - a ’80-as évek második feléig - alapvetően állami vállalatok domináltak a vízkútfúrás területén. A szakemberek képzése a koncentráltság miatt egyszerűen kezelhető volt. Viszonylag egyszerű volt a kivitelezés ellenőrzése is, mert a kútfúrásokkal kis számú vállalat és nagyobb kapacitásokkal foglalkozott. A kezdetekben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban OVF) szervezetén belül a Vízügyi Felügyelet országosan 2 fővel el tudta látni a kútfúrások ellenőrzését. A területi vízügyi igazgatóságoknál a ’70-es évektől már a kutakhoz értő hidrogeológusok is dolgoztak, akik - lehet azt mondani - „személyesen ismerték” a területükön dolgozó kivitelezőket. Az igazgatóságoknál megteremtették a személyi és szakmai feltételeit a vízföldtani szakvélemények kiadásának, a szakszerű vízjogi engedélyezésnek és a kivitelezési munkák ellenőrzésének.
