Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Róka Eszter, Khayer Bernadett, Kis Zoltán, Kovács Luca Bella, Magyar Nóra, Málnási Tibor, Oravecz Orsolya, Pályi Bernadett, Pándics Tamás, Schuler Eszter, Vargha Márta: A járványkezelés új eszköze: a szennyvíz alapú epidemiológia
16 A járványkezelés új eszköze: a szennyvíz alapú epidemiológia Kisebb közösségekben (épületszinttől kisebb agglomerációig) elsősorban alacsony fertőzöttségi szintnél alkalmazható, új esetek megjelenésének azonnali észlelésére, kiterjedt közösségi szűrés nélkül. Az egyenetlen vírusürítés miatt a megfelelő mintavételre ilyen esetekben különösen nagy figyelmet kell fordítani. Nemzetközi gyakorlatban kórházak, szociális intézmények, karanténszállodák vizsgálatára, valamint egyéb közösségi „forró pontok” azonosítására alkalmazzák a szennyvíz alapú epidemiológia módszerét {Gonsalves et al. 2021). Nagyobb agglomerációk szennyvize a járvány alakulásának nyomonkövetésére is lehetőséget ad, elsősorban közepes és magas fertőzöttségi szintnél. A trendelemzés mellett előrejelzésre is lehetőséget ad a módszer, mivel a vírusürítés előbb kezdődik, mint hogy a betegek megjelennének az egészségügyi ellátórendszerben (Medema et al. 2020). Nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a víruskoncentráció emelkedése szennyvízben néhány nappal - két héttel jelzi előre a tünetes fertőzöttek számának növekedését. Ahhoz, hogy a szennyvízminták vizsgálata alkalmas legyen a fent vázolt célokra, fontos a mintavétel körültekintő tervezése. A vizsgált pont legtöbb esetben a szennyvíztelepre beérkező nyers szennyvíz. A mintavételre ideális esetben automata mintavevőt alkalmaznak, így 24 órás átlagminta vizsgálatára van lehetőség - ez a módszer jobban kiszűri a szennyvíz összetételének ingadozásából és az egyenetlen terhelésből eredő bizonytalanságot, mint a pontminta vizsgálata. A vizsgálat megszervezésének egyik legnagyobb kihívása a logisztika, mivel az RNS csupán néhány napig stabil, a fagyasztás során pedig jelentősen csökken a koncentráció. Emiatt a mintákat hütve, és 24 órán belül célszerű a vizsgálat helyére juttatni. A mintavétel során a mintavevő biztonságáról is gondoskodni kell. A szennyvíztelepeken általánosan alkalmazott személyi védőfelszerelés elegendő védelmet nyújt a mintavevő számára. Ahogy fentebb részleteztük, a szennyvíz várhatóan nem közvetítő közege a COVID-19 fertőzésnek. Az egyesített rendszerű csatornahálózatokban (a hazai nagyvárosok többségében ilyen rendszert használnak), esőzések alkalmával jelentős hígulással kell számolni. Az ingadozás kiküszöbölésére normalizálni kell az eredményt, erre különböző fekális indikátor szervezetek, vagy egyéb humán biomarkerek használhatóak (Medema et al. 2020). 3. Hazai vizsgálatok 3.1. Mintavétel A hazai szennyvíz alapú COVID-19 előrejelző rendszer 2020 májusa óta működik. Kezdetben Budapest három szennyvíztisztítójából, majd 2020 júliusa óta minden megyeszékhelyről érkeznek minták. 2020 augusztusától a Budapest
