Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Róka Eszter, Khayer Bernadett, Kis Zoltán, Kovács Luca Bella, Magyar Nóra, Málnási Tibor, Oravecz Orsolya, Pályi Bernadett, Pándics Tamás, Schuler Eszter, Vargha Márta: A járványkezelés új eszköze: a szennyvíz alapú epidemiológia
14 A járványkezelés új eszköze: a szennyvíz alapú epidemiológia 1. A szennyvíz, mint közösségi minta A szennyvíz összetétele sok tekintetben a szennyvíztelep által ellátott lakosság egészségi állapotának lenyomata. Számos anyag ürül vizelettel vagy széklettel, vagy jut egyéb módon (például fürdővízzel) a csatornába. így lehetségessé válik az ilyen módon ürülő anyagcseretermékek és kórokozók jelenlétének, mennyiségének vizsgálata. Az egyik első felhasználási módja a szennyvíz alapú epidemiológiának az illegális kábítószer fogyasztás lakossági szintű követése volt (Maida et ál. 2017). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványos gyermekbénulás eradikációjában fontos eszközként tekint a szennyvíz vizsgálatára, ezzel igazolható, hogy valóban nem cirkulál a közösségben a gyermekbénulást okozó poliovirus (WHO 2003). Az analitikai módszerek fejlődésével ennél komplexebb problémákra is választ adhat a szennyvíz alapú epidemiológia, alkalmazható gyógyszer- és alkoholfogyasztási, dohányzási trendek, antibiotikum rezisztencia terjedésének vizsgálatára, vagy stresszmarkerek kimutatása révén krónikus betegségek előfordulásának valósidejű nyomonkövetésére (Sims & Kasprzyk-Hordern 2020). A járványkezelés korábban is számos eszközzel dolgozott, azonban mindegyiknek vannak limitációi, ahogy természetesen a szennyvíz elemzéseknek is. Legegyszerűbb a járvány követésére, ha csupán adatgyűjtés történik, pl. a kórházi felvételek vagy a gyógyszerfogyasztási adatok monitorozása alapján becsüljük bizonyos esetek előfordulásának változását. Közvetlenebb képet kaphatunk klinikai vagy laboratóriumi surveillance segítségével. A járványok, így a COVID-19 pandémia során is leggyakrabban ezeket az adatokat teszik közzé, mint az új és aktív megbetegedések számát, azonban az esetszámok értékelése során számításba kell venni, hogy nem minden beteg fordul orvoshoz. Különösen nagy lehet a látencia a fiatalabb korosztályokban, ahol sok az enyhe tünetes és a tünetmentes megbetegedés. A sentinel rendszer segítségével a bizonyos tünetekkel (pl. influenzagyanús tünetekkel) orvoshoz fordulók reprezentatív részét vizsgálhatjuk, ezt a megoldást használják a szezonális influenzajárványok nyomonkövetésére. A szennyvíz alapú epidemiológiai vizsgálatok előnye, hogy a populációt jellemző, reprezentatív mintavétel a csatornahálózat segítségével valósul meg, így nem függ a területen jellemző orvosi ellátástól, sem az orvoshoz fordulási aránytól. A módszer limitációi közé tartozik, hogy a szennyvíz minőségének időszakos ingadozásait, esetleges csapadékvízzel való hígulását különböző módszerekkel (pl. átlagminta gyűjtése, az eredmények normalizálása a szennyvíz mennyiségi vagy minőségi jellemzőivel) ki kell küszöbölni (Sims & Kasprzyk-Hordern 2020).
