Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 101 meg kell védeni az árvizek pusztításától.19 1921-ben megjelent rövid tanulmányában Bogdánfy, aki - a Tanácsköztársaság bukása után ny. helyettes államtitkárként - akkor már kényszerűen a „partvonal külső oldaláról” nézhette csak az eseményeket, egy olyan programot adott kartársainak, amelyet évtizeddel későbbi utóda, Sajó Elemér egy részletesebb vízügyi politika20 alapjául fogadott el. Bogdánfy vízgazdasági elképzeléseinek sarokpontjai: az ármentesítés és lecsapolás teljessé tétele; a belvízrendezés folyamatos fejlesztése; a földosztással és tagosítással kapcsolt öntözőgazdálkodás megindítása; a mezőgazdasági termények szállítását elősegítő folyami hajózás fejlesztése21, egy víziútként, öntözőcsatornaként működtethető és a vízerőhasznosítást is lehetővé tevő Duna-Tisza-csatoma megépítése; a vámmentes kereskedelmi és ipari kikötő kiépítésével Budapesten egy dunai kereskedelmi központ megteremtése. A gyökeresen új helyzet a magyar vízügyeket irányító szakembereket22 is a tennivalók számbavételére késztette. Azzal, hogy a Kárpát-medence fő folyóinak vízgyűjtő területe, a Kárpátok hegylánca a határokon kívül került, újra kellett gondolni az árvíz- és belvízvédelmi rendszert, ki kellett építeni az addig hiányzó nemzetközi vízügyi kapcsolatokat, s az utódállamokkal megfelelő viszonyt kellett kialakítani, hogy az alvízi létből fakadó hátrányokat az ország ne szenvedje meg. 19 Szerinte még mintegy 80 ezer kh volt Szolnok, Tiszafüred és a Bodrog torkolata körül, amelyek árvédelme akkoriban hiányzott. 20 Sajó Elemér: „Emlékirat vizeinkfokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában” (1930) 21 Ami a folyami hajózás fejlesztését illeti - ez a gondolat, ill. cselekvési program már a háború előtt kezdetét vette a Tisza kis- és középvízi szabályozásával. A két háború közötti időszakban - több mint két évtizeden át - Iványi Bertalan vezetésével folytatódott ez a munka. 22 Ami a vízügyi szolgálatot, ill. a szolgálat személyi állományát illeti, a helyzetkép ugyanolyan volt, mint az országban általában. Az elcsatolt területekről özönlöttek a maradékországba a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok műszaki alkalmazottai is, akiket csak igen nagy nehézségek árán tudott a kormányzat elhelyezni, többnyire nyomorúságos állásokba. Az agrártárca vízrajzi osztályának vezetői körében szinte egymásnak adták a stafétabotot az idősebb, tapasztalt mérnökök, hogy nyugdíjazásukkor fellépő egzisztenciális gondjaikat megoldhassák. Nem volt véletlen a fiatalabb mérnökök körében a vízrajzi szolgálat „vízgyógyintézef’-ként való gúnyos emlegetése. (Lászlóffy Woldemár szóbeli visszaemlékezése)
