Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
102 Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete A történelmi Magyarország korábban a nemzetközi vízjogi kapcsolatokban nem igazán volt érdekelt. Vízfolyások az országba csaknem kizárólag Ausztriából érkeztek. A Monarchiában a vízügyi kapcsolatok beleilleszkedtek a két ország együttműködésének rendszerébe, tehát nem volt szükség külön kétoldalú egyezményekre. Gyakorlatilag egyedül Romániával állott fenn egy 1888- ban kötött megállapodás, amely kimondta, hogy „az olyan vízimunkák, melyek által a vizek természetes folyamának más irány adatnék, vagy a vízerő felhasználására szolgálnának, nem állíthatók fel anélkül, hogy megelőzően a szomszédos ország kormányának beleegyezése ki ne eszközöltessék.” (Prehoffer 2004) Az első években komoly gondot jelentett a hazai vízrajzi szolgálat számára, hogy az elcsatolt hegyvidéki területekről nem kaptak vízrajzi adatokat, ezért pl. a téli csapadékadatok hiányában nem tudtak a tavaszi árvízi helyzetre előrejelzést késziteni. S ezen a téren a külügyi kormányzat erőfeszítései sem jártak eredménnyel.-^ Mindez elkerülhetetlenné tette az utódállamokban életre hívott vízrajzi szolgálatok és a magyar Vízrajzi Intézet együttműködésének kialakítását, a mérési adatok cseréjét, s az adatforgalomban az árvízi helyzetről való kölcsönös tájékoztatást. Mindezek mellett megállapodások születtek az új határok által elvágott vízitársulatok műszaki-gazdasági helyzetének rendezése, irataiknak egymás közötti cseréje érdekében is. A kétoldalú vízügyi egyezmények tekintetében Romániával 1924-ben, Ausztriával 1927-ben, Csehszlovákiával pedig 1928-ban született megállapodás. Jugoszlávia ebből a sorozatból kimaradt, mert a Ferenc-csatorna rendezetlen ügye23 24 tartósan megterhelte a két ország viszonyát. Igaz, 1928-ban a CRED magyar és szerb delegátusai kormányaiktól felhatalmazást kaptak arra, hogy közvetlenül tárgyalhassanak, sőt - utólagos jóváhagyással - egyezményeket kössenek. Ez több helyi kérdés megoldását tette lehetővé. (Prehoffer 2004) 23 1921-ben jellemző módon az adathiányon úgy próbáltak úrrá lenni, hogy Salgótarján, Balassagyarmat, Békéscsaba, Debrecen, Tokaj és Putnok csapadékmérő állomásainak október-november-december havi csapadékösszegeit az elmúlt 10 év hasonló adataiéval vetették egybe, s abból próbáltak összefüggéseket számítani. (Viczián 1922) Tudvalévő, hogy Trianon után a Ferenc-csatorna teljes terjedelmével az országhatáron túli szerb területre esett, viszont az üzemeltetésére (tápvíz-ellátására) az 1870-es években a Dunából a bajai Deák Ferenc-zsilip segítségével kivezetett Ferenc József-csatorna (a Baja-Bezdáni csatorna) egy része Magyarországnak maradt. A fenntartáshoz szükséges műszaki munkák költségeinek tekintetében (6/7 rész Szerbia, 1/7 rész Magyarország) a két ország között elszámolási vita alakult ki, amit nem sikerült rendezni 1945-ig. (Prehoffer 2004)
