Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
100 Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete országra. A biztatónak éppen nem nevezhető helyzetet a kortársak - köztük Bogdánfy Ödön is - úgy ítélték meg, hogy „Magyarország a békeszerződés után egyszerre tisztán mezőgazdasági állammá változott. (Bogdánfy 1921) A gazdasági válsághelyzetből valamiféle kibontakozás csupán a húszas évek derekától volt érzékelhető. Ami a magyar mezőgazdaságot illeti, a történelmi Magyarországon az egyes országrészek terméseredményei ritkán mutattak egyenletes képet. Ha az egyik térségben az időjárási (és ezzel összefüggésben az árvizi- és belvízi) feltételek nem kedveztek a mezei gazdálkodásnak, akkor a kiesett termést gyakorta pótolni lehetett más vidékekről. Ennek lehetősége 1920 után megszűnt. A földbirtokosok, de az egész ország számára nem volt mindegy, hogy az Alföld évről-évre „hogyan teljesít”. Ilyen körülmények között a magyar Alföld az ország szempontjából gazdaságilag és politikailag is felértékelődött. Ez volt az az időszak, amikor - más fejlesztések mellett - a Klebelsberg-féle iskolaépítési program új alapokra helyezte a térségben felnövekvő ifjúság - különösen a tanyasi gyerekek - oktatásának ügyét, s az oktatási programba beiktatták a praktikus mezőgazdálkodási ismeretek terjesztését. Bogdánfy Ödön (1863-1944) (A Magyar Vízügyi és Környezetvédelmi Múzeum gyűjteményéből) Bogdánfy rámutatott arra is, míg a történelmi Magyarország esetenként megengedhette magának, hogy bizonyos alföldi területeken az ármentesítés feladatát ne tegye teljessé, addig az új körülmények között minden talpalatnyi földet 1 1 o A továbbiakban Bogdánfy Ödön (1863-1944) - aki az egyik legtapasztaltabb vezető kultúnnémöke volt a Trianon előtti hazai világnak - abban látta a kibontakozás útját, hogy „Az extenzív gazdálkodásról át kell térnünk az intenzív gazdálkodásra, s a tisztán mezőgazdasági termelésről a mezőgazdasági ipari termelésre. Le kell mondanunk arról, hogy a csonka Magyarországon valami kiválóbb fém-, vegyiszer- vagy gépipar fejlődhessék ki. ...Az intenzív mezőgazdaság ... csakis észszerű vízgazdálkodással valósítható meg. E vízgazdálkodás kiterjed az ármentesítésre, lecsapolásra, öntözésre, haltenyésztésre és a vízi szállítás megvalósítására. ” (Bogdánfy 1921)
