Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 99 bizottsághoz fordul; különösen figyelmet fordít a halászat érdekeire. A bizottság ezenkívül minden oly munkálattal vagy tanulmánnyal foglalkozik, s minden olyan szolgálatot létesít, amelyet az érdekelt államok egyhangú megállapodással rá bíznak. A Vízügyi Bizottság a jelen Szerződés életbelépésétől számított három hónapi határidő alatt ül össze s kidolgozza a jogosítványaira és működésére vonatkozó szabályzatot, amelyet hozzájárulás végett az érdekelt államok elé terjeszt. A jelen cikkben tárgyalt kérdések tekintetében felmerült nézeteltérések oly módon nyernek szabályozást, amint azt a Nemzetek Szövetsége elrendeli. A békeszerződés fenti fejezete kevésbé büntető jellegű volt, inkább műszaki szempontokat, a vízrendezés, vagy a vízellátásra szolgáló műtárgyak, létesítmények működőképességének fenntartását kívánta szolgálni. A 292. cikk utal a közös vízügyi érdekre, amely az érintett országokat együttműködésre készteti. Megegyezés hiánya esetére a békeszerződés döntőbíráskodást írt elő. A záró cikkely egy állandó vízügyi műszaki bizottság felállításáról rendelkezett^, melynek feladatául szabta e megállapodások kezdeményezését a vízügyi rendelkezések egységessé tétele érdekében, valamint a hajózással kapcsolatos kérdések tanulmányozását. E fejezet előírásai a Duna-menti államok kormányainak kölcsönös együttműködését tételezték fel, ám a háború utáni nemzetközi helyzetben az érintett országok külpolitikai kapcsolataiban ez nehezen érvényesült. Az új helyzetben mi a teendő? A háború utáni megváltozott helyzetet áttekintve nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ország gazdasági helyzetében beállt változásokat. A gazdasági építés iránya a háborús gazdálkodásra való áttérés következtében megváltozott, lendülete megtört, a háború végére a gazdaság leromlott. A Monarchia szétesése következtében az addigi szerves fejlődés nyomán kialakult gazdasági kapcsolatok megszakadtak, a rendkívüli mértékű területvesztés beszűkítette a gazdasági erőforrásokat, s a jóvátételi kötelezettségek teljesítése is súlyos terhet rótt az 17 17 A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (francia nevének kezdőbetűit alapul véve, a CRED) 1923-ban, Párizsban dolgozta ki működésének alapszabályait. (Becker 1939) Tagállamai Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia. Elnökét a Népszövetség nevezte ki. Alapszabályait Magyarországon az 1925:VII. te. iktatta törvénybe. A bizottság feladata volt - egyebek között - a térség országai közötti vízügyi szerződések megkötésének előmozdítása, végrehajtásuk ellenőrzése a tagországok éves jelentései alapján. Konkrét ügyekkel a bizottság az akkori viszonyoknak megfelelően főként árvízi kérdések esetén foglalkozott. (Prehoffer 2004)
