Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.1. Az árvíz lefolyása
június 1-én 14 órától kezdődően június 2-án 4 óráig, tehát egymás után 8 alkalommal egyaránt 960 cm-es vízállást jegyeztek fel, s 961 cm-es feljegyzés a vízállások listáján nem fordult elő. A tetőzés éjszakáján azonban vízszintrögzítés is történt a folyamatos észlelésektől függetlenül, s részben annak ellenőrzésére. A vízszintrögzítést átlag negyedórás időközökben tett leolvasásokkal a szegedi vízmérce szelvényét magában foglaló védelmi szakasz védelemvezető mérnöke személyesen végezte. Az ő adatai szerint június 1-én 23 órától kezdve a vízszin néhány mm-rel már meghaladta a 960 cm-t, s fokozatosan emelkedve június 2-án 0 és 2 óra között a 961 cm-es értékhez került közelebb. A tetőzés 1 órakor történt. Innen kezdődően, ismét csak mm-rendű vízszinsüllyedéssel a vízszin visszatért a cm-pontossággal 960-as leolvasásnak megfelelő 959,5-960,5 cm-es tartományba. A védelemvezetés ennek alapján jelölte meg június 2-án reggel az LNV szintjéül a 961 cm-t”2 (Vágás 1972a). Az árhullám tetőpontja a Tisza magyarországi, 600 km hosszú szakaszán 17 nap alatt haladt végig. Az árvíz azonban lényegesen tovább tartott, hiszen az élénk csapadéktevékenység még júniusban is folytatódott. A júniusi árvíz A májusi árhullám után a Tisza Tokaj feletti szakaszán már 6-7 m-rel apadt a folyó, amikor beköszöntött a júniusi zivataros időszak. A csapadék által érintett terület a májusihoz képest nyugatabbra tolódott el úgy, a legtöbb csapadékot az Erdélyi-szigethegység, vagyis a Körösök, a Kraszna, a Kis-Szamos és a Marosba torkolló Aranyos forrásvidéke, illetve a Nagyalföld keleti peremvidéke kapta. A Bodrog és a Sajó vízgyűjtőjére, illetve a Tisza forrásvidékére viszonylag kevés eső jutott. Az 1970. év I. félévének ötödik árhulláma a Felső-Tiszán Tiszabecsnél június 13-án tetőzött. A Szamos a romániai vízmércéken májusi maximumoknál 2-3 m-rel alacsonyabban tetőzött (bár a dési és a szatmárnémeti szelvényben az árhullám magassága 2 cm-rel ezúttal is meghaladta az 1970. előtti mértékadó LNV-t). Csengéméi a június 13-i 676 cm-es vízállás 224 cm-rel maradt el a májusi maximumtól, és 64 cm-rel volt a korábban észlelt legmagasabb vízszint alatt. A Szamos júniusi árhulláma újabb megfeszített védekezést igényelt, egyrészt az ideiglenesen 2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése 37 2 Az 1970. június 2-i szegedi tetőző vízállást a vízmércét kezelő ATIVIZ1G 961 cm-es értékkel, ugyanakkor a V1TUKI 960 cm-es értékkel tartotta nyilván évtizedeken át. Közismert, hogy ebből személyeskedésig fajuló vita lett és mindkét „tábor” kitartott a maga álláspontja (és vízállás értéke) mellett. Szakcikkek és más publikációk, dokumentumok tucatjait átnézve mind a mai napig előfordul mindkét érték. Ennek ma - 50 év távlatából - már nincs gyakorlati jelentősége, pusztán szakmatörténeti érdekesség, különösen, hogy a Tisza a 2006-ban kialakult 1009 cm-es szegedi új LNV-vel „felülírta” az 1970. évi értéket. A jelen tanulmány szerzőjének azonban le kellett tenni a voksát az egyik érték mellett. A 961 cm-t választottam, miután ezt az értéket olvasta le annak idején és indokolta is a vízmérce kezelője. (A szerző megjegyzése.)
