Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.2. Az árvíz rendkívülisége
38 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elzárt töltésszakaszok biztonsága, másrészt a Románia felől veszélyeztető újabb elöntés miatt. A Kraszna júniusi tetőzése 1 cm-rel meghaladta az LNV-t (12. táblázat). A Maros Makónál június 16-án 491 cm-rel tetőzött, szemben a májusi 624 cm-rel (a korábbi LNV 580 cm volt). Ezeknek az árhullámoknak csak a főbefogadók magas vízállásának további fenntartásában, az árvízvédekezés időtartamának elnyújtásában volt szerepe, így a védműveket csak ezáltal, közvetve veszélyeztették, de helyenként mégis intenzív védekezési munkát tettek szükségessé. Egészen más volt a helyzet a Körösök vízrendszerében, ahol június 12-13-án éppen olyan heves áradás indult meg, mint egy hónappal korábban a Szamoson (9. ábra). A folytonos esőzés következtében főképp a Berettyó és a három Körös síksági szakaszán torlódtak össze a vizek. Június 14-én éjjel a Berettyó Szeghalomnál 678 cm-res szinten tetőzött, vagyis 112 cm-rel múlta felül az addigi LNV-t. A. Sebes-Körös Körösladánynál 101 cm-rel haladta meg korábbi maximumot. A Fekete-Körös sarkadi és remetei vízmércéjén minden korábbinál 75, ill. 78 cm-rel magasabb vizet észleltek. A Fehér-Körös Gyulánál 14-én reggel 8 órakor 718 cm-t ért el (az addigi LNV 675 cm volt) (5. táblázat). Megjegyezzük, hogy a Fekete-Körösön 13-án 14:35-kor, a Fehér-Körösön 14-én 03:30-kor román területen bekövetkezett gátszakadások időpontja a tetőzéssel gyakorlatilag egybeesett, vagyis a kialakult tetőző vízállásokat már nem érintette (lásd a 7. fejezetet). A Kutas vésztározót csak 15-én reggel nyitották meg 640 cm-es apadó vízállásnál, így a tető vízállás értékét az nem befolyásolta (lásd a 6. fejezetet). A Kettős- és a Hármas Körös teljes hosszán új LNV alakult ki (5. táblázat). A Tiszán Szegednél az apadás a negyedik árhullám után 885 cm-nél megállt. Az amúgy is hosszú időn keresztül igénybe vett alsó-tiszai töltéseket újabb árhullám terhelte meg. Szegednél júniusban is igen magas vízszint alakult ki: a 924 cm-es tetőzés 1 cm-rel meghaladta a korábbi, 1932. évi LNV-t (3. táblázat). 2.2.2. Az árvíz rendkívülisége Az áradás hevessége A vízgyűjtők május elejétől állandóan nedves felszínén a talajok vízvisszatartó és vízfelvevő képessége gyakorlatilag nullára csökkent, meggyorsult a lefolyás, az összegyülekezési idő megrövidült, az áradás a sűrű érhálózatú forrásvidéken páratlanul heves volt. A vízállás emelkedése az alföldi peremvidéken is gyors ütemű volt, mert a lejtőn lerohanó vizek telt medret találtak és feltorlódtak. Május 12-éről 13-ára, 24 óra alatt bekövetkezet vízszintváltozások értékei: Tisza Tiszaújlak (Vilok) 522 cm Szamos Csenger 298 cm Tiszabecs 480 cm Fekete-Körös Sarkad 377 cm Szamos Szatmárnémeti 363 cm Fehér-Körös Kisjenő 331 cm
