Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.1. Az árvíz lefolyása

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése 35

7. ábra. Az 1970. májusi árhullám a Felső-Tiszán és mellékfolyóin (Lászlóffy-Szilágyi 1971)

Nábrádnál és Tunyogmatolcsnál bekövetkezett gátszakadások (1 ásd a 3.2. fejezetet) befolyása érvényesült. A Tiszán Vásárosnaménynál 15-én reggel bekövetkezett 912 cm-es tetőzés csak 12 cm-rel volt az LNV felett, de Záhonynál már 23 cm-rel, Dombrádnál pedig 72 cm-rel elmaradt az 1888. évi LNV-töl (3. táblázat).

A Bodrog és a Sajó vízgyűjtőjét nem érték a nagy esőzések, a tiszai maximumok ezért egészen a Tiszafüredig terjedő szakaszon a korábbi LNV-k alatt maradtak (bár 99% körüli mederteltség alakult ki). A Tisza Tiszafürednél 9 cmrel, Szolnoknál 15 cm-rel rekordot javított, miután ez a szakasz az, ahol legjobban megrekednek az árhullámok. A Körösök vízrendszerét a kritikus napok csapadéka csak kisebb mértékben érintette, ezért a rendszer vízmércéin nem alakultak új LNV értékek, 70-90%-os mederteltségeket észleltek. A tiszai torkolatnál lévő csongrádi vízmércén sem érte el a víz szintje a korábbi LNV-t (3. táblázat).