Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.1. Az árvíz előzményei és kialakulása
30 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz operatívan semmi közelebbi nem volt ismert, mert a forrásvidékhez legközelebb eső egyetlen állomás (Marosvásárhely) 1970. május 13-i jelentése kimaradt. A szinoptikusnál lényegesen sűrűbb volt (már 1970-ben is) a havonta jelentő állomások hálózata, és az állomások fekvése is inkább kielégítette a követelményeket. A román Klíma-atlasz (Clima 1961) a Szamos vízgyűjtőjében 43 állomást, a Körösökében 26-ot, a Maroséban 30-at említ és a legmagasabban fekvők rendre 1219, 780 ill. 1008 m magasságban vannak. Román hidrológusok 1971-ben megvizsgálták az 1970. májusi árhullámokat kiváltó csapadék területi eloszlását, immár az összes hozzáférhető állomás adatai alapján (Újvári-Anita 1971). Közleményük alapján helyesbíthetők voltak a csapadékviszonyokra vonatkozó korábbi ismeretek. A csapadék maximumát nem a besztercei 117 mm jelentette, amit a távirati jelentésekből korábban tudtak, hanem a Besztercétől délkeletre mintegy 15 km távolságban lévő Ráglán mért 179,5 mm, valamint a Szatmártól keletre 30 km-nyire Szinérváralján mért 156,5 mm. A csapadékíró műszerek adataiból utóbb kitűnt, hogy a roppant vízmennyiség, bár két naptári nap között oszlott meg, voltaképpen 20-27 óra alatt hullott le, mialatt hevessége 3-10 mm/óra között váltakozott. A román Klímaatlasz Besztercére az 55 év alatt előfordult 24 órai maximumként 42,5 mm-t ad meg. Az 1970. május 12- 13-i felhőszakadás legkritikusabb 24 órája alatt ennek az értéknek több mint kétszerese, 104,6 mm hullott (Lászlóffy 1972). A gyors és rendkívüli méretű lefolyás - a rendelkezésre álló adatok szerint - csak esőből keletkezhetett (Szeifert 1971a). Erre utal az, hogy 1970. április-májusában a Szamos vízgyűjtőjén, 1785 m magasan a hó vastagság április 1-26. között 31-11 cm, május 1 -4. között 12-4 cm volt. A csapadékzóna kiterjedése a Tisza, Szamos vásárosnaményi szelvényére vonatkozó 29 000 km2 nagyságú vízgyűjtőjének közel kétszerese volt: több mint, 50 000 km2 kiterjedésű és 2,5 milliárd m3 víztömeget adó csapadékmező. A Tisza erdélyi vízgyűjtőjén május 10. és június vége között, az egész évi átlagos csapadéknak csaknem a fele, összesen 300-320 mm eső hullott, amelynek túlnyomó része l r' v ‘j"------A vízgyűjtőterület hatéra ■>-<•>-€• Országhatár 0 ?0 40 S0 80 100 110 140 km 5. ábra. Csapadék a Tisza vízgyűjtőjében 1970. május 12-13-án (mm)(Lászlófjy-Szilágyi 1971)
