Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.1. Az árvíz előzményei és kialakulása
a korábbi esőzések által telített talajon lefolyt, beszivárgás alig volt, a lezúduló víz a medrekben összpontosult és heves, nagy áradást, ismétlődő, egymásra futó és összegződő árhullámokat váltott ki. A szélsőséges csapadékot előidéző fő tényezőhöz még hozzá kell számítani bizonyos genetikai tényezőket is, amelyek összekapcsolódtak és a katasztrofális vízhozamot létrehozták. Ilyen járulékos tényező volt, hogy a csapadékfront mozgási iránya egybeesett a folyóhálózat víztömegének mozgási irányával; a párolgás jelentéktelen volt a viszonylag alacsony hőmérséklet miatt, valamint az, hogy a növénytakaró május elején még nem fejlődött ki. E tényezők együttes hatására igen heves áradás indult a Felső- Tiszán és a Túron, a Szamoson, a Krasznán és a Maroson is. A csapadék május hónapon belüli időbeli eloszlását a 6. táblázat mutatja be. A május első felében, nagyrészt 11-13-án lehullott, rendkívüli nagyságú értékeket eredményező, mintegy 50 000 km2 kiterjedésű csapadékmező főként az Észak-keleti és a Keleti Kárpátok vidékét, a Túr, a Szamos és a Maros vízgyűjtőjét sújtotta és egészen rendhagyó módon - a Berettyó kivételével - megkímélte a Körösök vízgyűjtőjét. 2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése 3 1 6. táblázat. Csapadékviszonyok 1970 májusában a Felső-Tisza és a Szamos vízgyűjtőjének néhány állomásán (Lászlófjy-Szilágyi 1971) Az állomás Az árvizet A havi összeg magassaga mAf előkészítő kiváltó sokévi 1970-ben neve csapadék mennyisége, mm átlaga mm maxiaz átlag %-ában az alábbi napokon muma mm 1-3 4-8 9-11 12-13 mm Rahó 443 8 23 41 86 93 210 257 277 Huszt 168 3 22 43 126 84 198 256 305 Beszterce 383 11 26 16 117 70 157 224 320 Kolozsvár 349 3 14 21 41 74 155 162 219 A május második felében folytatódó nagy esőzések, a május 20-24-én az Erdély déli részén, a Kiskiiköllő vízgyűjtőjén hullott csapadék váltották ki a Maros második nagy árhullámát, amely Makón július 1 -én az 544 cm-es tetőzést eredményezte. A júniusi csapadékviszonyok A június 3-6-a között keletről nyugatra haladó kiadó előkészítő esők után, 9-12-e között harmadszor is kiterjedt csapadékok sújtották a Tisza vízgyűjtő területeinek egy részét. Ezúttal az Erdélyi Szigethegység alkotta a középpontot. A legtöbb esőt a Körösök eddig kimaradt vízgyűjtője, valamint a Kraszna-völgye kapta. A Szamos- és a Marav-medcncének csak kisebb részét érte esőzés (6. ábra). A csapadék az egyes állomásokon időben némileg eltolódva, lényegében három nap alatt hullott le.
