Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
8. Árvízvédekezés a Maros mentén és a Tisza alsó szakaszán - 8.2. Védekezés a Tisza alsó szakaszán
8. Árvízvédekezés a Maros mentén és a Tisza alsó szakaszán 139 Külön gondot okozott Szeged megyei jogú város védelme.12 Az 1970. évi árvíznél a város védelmét a vízügyi szolgálat átvette, a védelemvezetését az I. árvízvédelmi körzet alá rendelték, mint annak egyik önálló védvonalát. A város védelmét gyorsan megszervezték (Forgó 1972). Szeged város védelmi vonala 1970-ben több részből állt:- a körgát (alvógát),- az 1881-86. között épült, tégla mellvéddel ellátott 1500 m hosszú part fal, az ún. ,parapetfal", 670 m terméskő burkolatú rézsüs fal, valamint- a fővédvonalban a parapetfaltól lefelé és felfelé húzódó földgát. A 961 cm-es szegedi tető vízállás magasságát kivetítve, ez a Széchenyitéren, Vásárhelyi Pál szobránál több mint másfél m-t jelentett volna a tér szintje felett (Vágás 1972a). A védekezés szempontjából a legkritikusabb szakasznak a parapetfal minősült. Az előrejelzések szerint Szeged belvárosában az akkori parapetfal tetejével 63. kép. A szegedi partfal bordás megtámasztása ellennyomó medencével (az ATI VÍZIG archívumából) 12Az árvíz elleni védekezés szervezetét az 1964. évi IV. (vízjogi) törvény végrehajtására kiadott 32/1964. Korm. sz. rendelet határozta meg, amely - a korábbi szabályozásokhoz hasonlóan - továbbra is engedélyezte Szegednek a saját szervezettel való védekezést.
