Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
8. Árvízvédekezés a Maros mentén és a Tisza alsó szakaszán - 8.2. Védekezés a Tisza alsó szakaszán
138 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz re alakult ki, hogy egybe esett volna a három folyó {Tisza, Maros, Hármas- Körös) árhullám-csúcsa. A tetőzés bekövetkeztének ténye önmagában is igen jó hatással volt a védekezőkre, miután támpontot, biztonságot adott. A június 2-i tetőzést követően a folyó Szegednél egy hét alatt alig 76 cm-t apadt; június 10-én Szegeden 884 cm-nél az apadás megállt, majd a felső szakaszról, a Hármas-Körösről és a Marosról érkező áradás miatt a Tisza újból áradni kezdett és június 18-án tetőzött a második árhullám Szegednél 924 cm-rel (8. és 11. ábra). Az árvíz kivédése során a legnagyobb gondot a vízállások tartóssága okozta. Az 1932. évi mértékadó árvíz Szegednél 600 cm-nél és e felett 58 napig tartott és borította el a hullámteret. Az 1970. évi árvíz ezen a szinten több mint kétszer annyi ideig, 124 napig tartott {27. ábra). A rendkívüli méretű árvíz miatt az ATIVIZIG védelemvezetése úgy döntött, hogy egységes és ütőképes árvízvédelmi szervezetet alakít ki, amely operatívan vezetheti a szakaszvédelmet, s több védelmi szakasz felelős vezetőjeként a védelemvezetőket összefogva, közvetlenül irányítja és ellátja az árvízvédekezést. Öt árvízvédelmi körzetet szerveztek, amelyek május 25-től már teljes műszaki és adminisztrációs létszámmal működtek {Forgó 1972). I. Árvízvédelmi Körzet (Szegedi Szakaszmérnökség) Az algyői közúti-vasúti híd és Szeged város közötti mintegy 15 km hosszú, valamint a Szeged belterületi kb. 5 km hosszú Tisza jobb parti árvízvédelmi töltészszakasz az 1970. évi árvíz elleni védekezésben különleges, kiemelt szerepet töltött be, amelyet az általa védett nemzeti vagyon kiugróan magas értéke indokolta (Szeged belterület, algyőtápéi olajmező). Ebbe a körzetbe tartozott a Szegedtől délre, az országhatárig húzódó 11 km hosszú töltésszakasz is. Az ezeken a védvonalakon előforduló árvízi jelenségek és az alkalmazott védekezési technológia nem különbözött lényegesen az ATIVIZIG további tiszai, valamint marosi és körösi védvonalaitól. 62. kép. Merülésre készülő búvár a Tiszán, Algyő térségében (a Duna Múzeum archívumából)
