Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból
42 Kvassay Jenő: A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon kolaton alul a jégtől való megtisztítására is, mint ezt a Duna folyam ismertetésénél már kiemeltük. A Maros. A Maros a Tiszának leghatalmasabb mellékfolyója, vízgyűjtője 29,725 négyszögkilométer, melyből csak 9.58% síkság, a többi körülbelül felerészben dombvidéket (46%), felerészben hegyvidéket (44.3%) képez. Nagy víznél másodperczenkint 2100 köbmétert, kisvíznél 36 köbmétert emészt. A folyó szabályozása átvágásokkal az 1841. évben vette kezdetét és Aradtól a torkolatig 27 átvágás létesült, melyekkel a folyónak 191 kilométer hosszú szakasza 120.8 kilométerre rövidült meg. A folyó Aradtól kezdve földháton beágyazott, mely egykor hordalékkúpját képezte. Esése a Tiszához és Köröshöz képest igen tetemes, kilo- méterenkint átlag 0.284 méter, a mi annál inkább figyelemre méltó, mert a Tiszának utolsó mellékfolyója. Árterülete részben a Körösével, részben a Tiszáéval esik egybe. Medre az átvágásokból származó nagyobb esés következtében bizonyos mértékig éppen úgy elfajult, mint a Dráváé és e miatt rendszeres szabályozásra szorul. Az eddig végrehajtott, szabályozás, illetőleg átvágások folytán Arad és Fennlak közt a nagyvíz sülyedt ... ... .. ... — 13 m.-t; a kisvíz « ... — — -- 1'4 m.-t; Sajtény éz Makó közt a nagyvíz sülyedt ... ............ ... 1.5 m.-t; a kisvíz « ............ ... _. ... 18 m.-t; addig Pécska és Sajtény között' a nagyvíz emelkedett ............ ...................0:9 m.-t; a kisvíz « ... ... ............ 1’0 m.-t; ez emelkedés mintegy 20 kilométer hosszúságra terjed ki. I A meder elfajulása, kapcsolatban ezen folyónak csekély kisvízmennyi- ségével, mely másodperczenkint 36 köbméterre is leszáll — a rendszeres hajózást Arad és a Tisza között teljesen tönkretette. A szabályozás eredményeként jelentkezik ezenfelül, hogy a Maros árvizei előbb érkezvén le a torkolathoz, a Tisza legmagasabb árvizeivel rendszerint nem találkoznak. A Szamos. A Szamos a szabályozott Felsö-Tiszának legnagyobb mellékfolyója; vízgyűjtő területe 18,796 km2, mig magának a Felsö-Tiszának csupán
